Skip to content Skip to footer

Kodály Zoltán női kari művei

Két zoborvidéki népdal (1908)

1. Meghalok, meghalok

2.. Piros alma mosolyog

Hegyi éjszakák (1923) ♫♫ Meghallgatás ♫♫

Négy olasz madrigál (1932) ♫♫ Meghallgatás ♫♫

1. Chi voul veder… (Frescobaldi)
2. Fior scoloritti… (Boiardo)
3. Chi D’amor sente… (Fiorentino)
4. Fuor de le bella caiba… (14. századi ismeretlen)
 

Ave Maria (1935) ♫♫ Meghallgatás ♫♫

Ave Maria / Mohayné Katanics Mária
In: Válogatás Kodály kórusműveiből : Elemzések / Mohayné Katanics Mária. – Bp. : Tankönyvkiadó, 1986. p. 14-23. Lásd a katalógusban>>

Harmatozzatok (1935)

A 150. genfi zsoltár (1936) ♫♫ Meghallgatás ♫♫

A csikó (1937)

Ének Szent István királyhoz (1938)

Semmit ne bánkódjál (1939)

Szent Ágnes ünnepére (1945)

A szabadság himnusza (1948, La Marseillaise, Jankovich Ferenc ford.)

Békedal (1952, Weöres Sándor)

Ürgeöntés (1954, Gazdag Erzsi)

Hegyi éjszakák II-IV (1955-56, szöveg nélkül)

Arany szabadság (1957, Jankovich Ferenc)

Meghalok, meghalok (1957, népdal) [az 1908-ban írt mű átdolgozása]

Házasodik a vakond (1958, Gazdag Erzsi)

Méz, méz, méz (1958)

Bordal (1959, Kistétényi Melinda)

Fancy (1959, Shakespeare: Merchant of Venice, act III)

Epigramma (Kistétényi Melinda, 1959)

Harasztosi legénynek (Almási S., 1961)

Az éneklő ifjusághoz (Vargha Károly, 1962)

Hegyi éjszakák V. (szöveg nélkül, 1962)
 

Forrás: Kodály Zoltán élete és munkássága / Eősze László. – Budapest : Zeneműkiadó, 1956. – p. 195.  Lásd a katalógusban>>

Női karainak szépsége és bája, érzékenysége és ezoterikus szeretet-sugárzása szinte páratlan az európai kórusművészetben. Közülük is talán a Hegyi éjszakák a legkülönösebb, ahol a természet és a lélek találkozásának hangokká lényegülő metamorfózisa jelenik meg, ahol már nincsenek mérhető arányok az éjszakák és hajnalok, az alkonyok és esték között, ahol már megszűnik a hangok anyagisága, megszűnik a határ a lét és nemlét világa között, ahol a formák végleg elveszítik jelentőségüket, ahol felsejlik és megzendül a menny, ahol eltűnik a tér és az idő… Egyetlen dimenzió létezik: az út lélektől lélekig. A másik ilyen csoda: a Négy olasz madrigál 3. darabja, a Chi d’amore sente, amelyről tudjuk, hogy a világhírű itáliai karmester, Arturo Toscanini leánya Budapesten tartott esküvőjére íródott, melynek hangjaiban, harmóniáiban az égi és a földi szerelem szimbiózisának ethosza szól, s bár a madrigál szövege a XIV. századból Giovanni Fiorentinótól származik, Kodály zenéjében elveszíti időbeli és nemzeti jellegét – egyetemessé válik.

Forrás:
Kodály Zoltán és a magyarság sorskérdései / Tóthpál József
In: Forrás. – 105 éve született Kodály Zoltán 39. évf. 12. sz. (2007. dec.), p. 5-11. Tovább a teljes cikkhez >>

 

Ajánlott irodalom:

Kodály énekkari művei (II/1. rész) / Frank OszkárIn: Parlando : zenepedagógiai folyóirat, 2007. (49. évf.) 6. sz. 40-47. old. – Tovább a teljes cikkhez >>

Kodály énekkari művei (II/2. rész) : A daltémák feldolgozásmódja / Frank OszkárIn: Parlando : zenepedagógiai folyóirat, 2008. (50. évf.) 1. sz. p. 25-33. – Tovább a teljes cikkhez >>

What's your reaction?
Megszakítás