Skip to content Skip to footer

Kodály Zoltán családja

Kodály Frigyes (Kodály Zoltán édesapja) 1853. február 9-én Pesten született  Kodály Ferdinánd hadnagy és a csehországi Hel Magdolna házasságából. A győri bencés gimnázium kitűnő eredményű diákja volt. 1870. augusztus 6-án lépett munkába először Kőbányán. A következő év márciusában került Kecskemétre. Itt látta meg Jaloveczky Paulinát (Kodály Zoltán édesanyját) akivel 1879 június 4-én házasságot kötött. Paulina 1857. április 5-én született Fehértemplomban Jaloveczky Ferenc és Arendt Paulina első szülött gyermekeként.

Forrás: „Szívébe fogadott Kecskemét : Kodály és szülővárosa / Heltai Nándor. – Kecskemét : Kecskemét város tanácsa , 1982. – p. 7-14.   Lásd a katalógusban >>

Heltai: Szívébe fogadott Kecskemét

A messzi tájakról – Flandriából, Lengyelországból – eredő gyökerek végül is Kecskeméten, ebben a színmagyar városban kapaszkodtak össze:
Kodály Frigyest a vasutas sors ide vetette egy rövid időre. Megismerkedett Jalovetzky Paulinával és 1879. június 4-én feleségül vette. A kecskeméti Nagytemplomban tartott esküvő után azonban két évig Budapesten éltek, mivel az ifjú férj ekkor a MÁV egyik fővárosi irodájában dolgozott. Első gyermekük, Emília is itt született 1880. március 31-én.
A következő évben azonban visszaköltözhettek Kecskemétre, mert Kodály Frigyest ide nevezték ki, s az állással szolgálati lakás is járt az állomás egyik épületében. Majd itt születik meg 1882. december 16-án, Kecskeméten az állomás egyik, azóta már lebontott épületében Kodály Zoltán.
Ezt követően Galántán 1886. június 29-én megszületik Pál, a Kodály házaspár harmadik gyermeke.

Forrás: Kodály Zoltán életének krónikája / Eősze László. – 2. jav., bőv.kiad. – Budapest : EMB , 2007. – p. 7-12.   Lásd a katalógusban >>

Eősze Kodály életének krónikája

Kodály Zoltán 1905. februárjában ismerte meg Kodály Gruber Henrikné Schlesinger Emmát, a zenében jártas, roppant műveltségű asszonyt, aki a kor híres művészei számára szalont tartott fenn otthonában. Új tanáraként került Emma asszony közelébe. Kodály a tanárból lassan válik szerelmes férfivá. Öt éves ismeretség után összeházasodtak. Bartók Béla nászajándéka az op.9. Vázlatok zongoraciklus „Emmának és Zoltánnak” ajánlott 3. darabja volt.

Emma asszony – tisztelői így nevezték – roppant műveltség, emberismeret és tapintat birtokában segítette Kodály zeneszerzői, tudományos és pedagógiai tevékenységét. Bölcsessége valósággal legendás volt.

Forrás: Kodály Zoltán / Breuer János. – Budapest : Mágus Kiadó , 1999. – 63 p. – (A világ legnagyobb zeneszerzői sorozat). – Lásd a katalógusban >>

Breuer Kodály

Házasságuk, melyet 1910. augusztus 3-án kötöttek, negyvenkilenc éven át a tökéletes harmónia mintaképe maradt. Emma asszony maga is nagytehetségű zeneszerző, londoni és párizsi pályázatokon is díjat nyert műveivel. Egyes témáit Kodály, Bartók és Dohnányi dolgozta fel. Jeles műfordító is. Kodály számos vokális kompozíciójának szövegét ő fordította németre.

Forrás: Kodály Zoltán élete képekben és dokumentumokban / Eősze László. – Budapest : Zeneműkiadó, 1976. – p. 46. Lásd a katalógusban >>


“Maga az őstermészet” : Kiállítás és hangverseny Kodály Zoltánné Gruber Emma születésnapján / Dalos Anna
In: Muzsika 2004. május, 47. évfolyam, 5. szám, 15. oldal
Tovább a teljes cikkhez >>

 

Kodály csaknem 48 éven át legendásan szép házasságban élt első feleségével, Emma asszonnyal, és mikor meghalt sokan úgy vélték, a 70 éves Kodály ezt a csapást nem éli túl. Szerencsére másként történt, a gyászév letelte után, 1959. december 18-án ismét házasságot kötött. Második feleség, Péczely Sarolta ekkor a Zeneművészeti Főiskola másodéves növendéke volt; Kodály öt éves kora óta ismerte. Sárika valósággal bearanyozta Kodály utolsó éveit.

Forrás: Kodály Zoltán / Breuer János. – Budapest : Mágus Kiadó , 1999. – p.  58-59.  – (A világ legnagyobb zeneszerzői sorozat) Lásd a katalógusban >>

Péczely Sarolta (Kodály Zoltánné) énekművész, 1940. november 5-én született Dombóváron.

Iskolai tanulmányait az Orsolya rend dombóvári tanintézményeiben kezdte. A középiskolát Pécsett végezte, majd a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán énektanár és karvezető szakon tanult. 1972-1980 között Berlinben a Hans Eisler Hochschule für Musik-ban magánének szakon tanult. A Színház- és Filmművészeti Főiskola és a Liszt Ferenc zeneművészeti Főiskola tanára, egyetemi docens. Magyarországon kívül főképpen Németországban, Olaszországban, Finnországban, az Egyesült Államokban és Japánban tart rendszeresen dalesteket, mesterkurzusokat. A Nemzetközi Kodály Társaság tiszteletbeli elnöke, a jyvaskylai egyetem díszdoktora. Pro Urbe (Kecskemét és Budapest), a Finn Fehér Rózsa Rend tulajdonosa. Nevéhez fűződik a kecskeméti Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet és a budapesti Kodály Zoltán Emlékmúzeum és Archívum megalapítása.

Forrás: Dombópédia >>

What's your reaction?
Megszakítás