Skip to content Skip to footer

Kodály Zoltán lakásai Budapesten

Kodály Zoltán és felesége, Emma asszony, 1910 nyarán, egybekelésüket követőleg, először – néhány hónapig – a hűvösvölgyi Tündér-szikla tetején épült kis házak egyikében lakott; innen költöztek át a rózsadombi Áldás utca 11. számú házba, annak második emeletét elfoglaló négyszobás lakásba. A ház mögött kert terült el, hosszúkás, keskeny kert, részben gyümölcsös, ahol Kodály az elkövetkező években szívesen pihent, olvasott, dolgozott vagy kerti munkát végzett. Ebben a házban laktak Kodályék tizennégy esztendeig, az Andrássy útra való átköltözésükig.

Forrás: Kodály és a hegyek / Szabolcsi Bence
In: Kodályról és Bartókról / Szabolcsi Bence. – Budapest : Zeneműkiadó, 1987. – p. 399 – 400.- (Szabolcsi Bence művei ; 5.) – Lásd a katalógusban >>

Kodály 1924 októberétől haláláig, 1967 márciusáig lakott a ma nevét viselő Köröndön. A tér is, melyre ablakai néznek, az út is, melyen a körcikk alakú ház bejárata van, megőrzött egyet s mást a Magyarországon átcsapó történelmi hullámokból. Az út, amikor Kodályék odaköltöztek, Andrássy Gyulának, az 1867-es alkotmányos kormány elnökének nevét viselte. 1949-ben Sztálin út lett, 1956-ban A magyar ifjúság útja, 1957-ben a Népköztársaság útja. A teret a II. világháború alatt Hitler térnek hívták. Utóbb visszakapta eredeti nevét; 1982 óta Kodály-köröndnek nevezik. Miniatűr magyar történelem az utcatáblák tükrében.
A lakás négy utcai szobából állt, a hozzájuk tartozó mellékhelyiségekkel. Berendezése inkább célszerű volt, mint fényűző; egyénivé, varázslatossá lakóinak ízlése tette. Népi kerámiák és kézimunkák díszítették: a népdalgyűjtő utak megannyi emléke. Másfelől a hosszú művészpálya emlékei: szobrok, babérkoszorúk, egy-egy jeles külföldi bemutató műsora, a legközelebbi családtagok és pályatársak képe.

Forrás: Kodály Zoltán Emlékmúzeum / Bónis Ferenc
Tovább a teljes cikkhez >>

A Kodály körönd télen, 1922

Gaál Ferenc  (1891 – 1956) – A Kodály körönd télen, 1922

What's your reaction?
Megszakítás