Skip to content Skip to footer

Kisfaludy Károly

Kisfaludy Károly (Tét, 1788. febr. 5. – Pest, 1830. nov. 21.): dráma- és elbeszélésíró, költő, az MTA r. tagja (1830). Középbirtokos nemesi származású, ~ Sándor öccse. Születése anyja életébe került, apja ezt haláláig éreztette vele. 1798-ban Győrött járt gimnáziumba, 1804-től katona. Részt vett a napóleoni háborúban, vitézül harcolt, kinevezték hadnaggyá, de a szigorú fegyelmet nem tudta elviselni, 1811-ben lemondott rangjáról. 1809-ben Pesten kapcsolatba került írókkal. Eljegyezte egy kereskedő leányát, Heppler Katalint; a házasság azonban apja ellenzése miatt meghiúsult. 1812-től teljesen elszakadt a nemesi életformától. A bécsi művészeti akadémián tanult festeni, azonban onnan is kimaradt, főleg színházba járt, a divatos színműirodalmon nevelődött. 1813-ban kitanulta a rézmetszést. Sokat volt írók, művészek társaságában, arcképfestésből, kölcsönökből élt. Előbb Oroszországba készült, 1815-ben Itáliában barangolt, 1816-ban ismét Bécsben tűnt fel, majd Pozsonyban élt. 1817-ben végleg Pestre költözött, tájképeit adogatta el, sokat nélkülözött, öngyilkossági tervekkel foglalkozott. Sorsában az 1819. év jelent változást: Éder György társulata – 16 kész drámája közül – nagy sikerrel előadta a Tatárok Magyarországban címűt. Ezután egymás után kerültek színre darabjai Ilka, Stibor vajda (1819); A kérők, Széchy Mária, A pártütő, Kemény Simon (1820). Iréne (1821) c. tragédiájában elmélyültebb lélekrajzzal is próbálkozott. 1822-ben adta ki (1821-ben keltezett) szépirodalmi zsebkönyvének, az Aurórának első kötetét. Munkatársai, a fiatal romantikus írók, köztük Vörösmarty, Bajza, Toldy, Czuczor már ekkor vezérüknek tekintették (Auróra-kör), ennek révén vált Pest irodalmi központtá. Élete és írói működése elválaszthatatlan az Auróra történetétől. Az Auróra részére írt elégiákat (Mohács), balladákat (Erdészlány, Zuárd), kisebb elbeszélő költeményeket (Budai harcjáték, A sastoll), komor középkori tárgyú elbeszéléseket (Tihamér) és úttörő jelentőségű vidám novellákat (Tollagi Jónás viszontagságai, 1823–27; Sulyosdi Simon, 1824), 1825-től kerültek ki tolla alól első történeti vígjátékaink (Mátyás deák, Hűség próbája) és legjobb vígjátéka, a Csalódások (1828, bem. 1829). Utolsó éveiben érdeklődése a népdal felé fordult, maga is írt népdalokat (Rákosi szántó, Szülőföldem). 1830-ban Döbrentei Gáborral együtt az akkor alapított Magy. Gazdasági Egylet titkára lett. Nem sokkal halála előtt Széchenyi őt szemelte ki megindítandó politikai lapjának, a Jelenkornak szerkesztőjévé, az MTA megválasztotta nyelvészeti szakosztálya első rendes tagjának. Tüdővészben halt meg. Vígjátékaiban a realista ábrázolás kezd utat törni, kitűnően megformált társadalmi típusokban gúnyolja ki a maradiságot, az üres fejű arisztokratákat, a műveletlenséget.
Forrás: Magyar Életrajzi Lexikon (Magyar Elektronikus Könyvtár) >>

Az Aurora első számában (Aurora. Hazai almanach. 1822. 83. p.) jelent meg Katona Vágyam című verse, mely kéziratos versesfüzetében, így a későbbi kiadásokban is, Vágy címmel szerepel.

Kisfaludy Károly Ilkáját 1819. június 16-án nagy sikerrel mutatta be a Pesten vendégszereplő székesfehérvári színtársulat, augusztusban könyvben is megjelent. Katona József bizonyára látta az előadást, idézetei tanúsítják, hogy olvasta a könyvet is. Bírálata az Ilkáról, melyet 1819 augusztusa után írt, sok tekintetben – fölépítésében, érvelésmódjában – Bárány Boldizsár Rostájához hasonló.
Kisfaludy Károly 1820. március 14-én Gaal Györgyhöz intézett levelében sértődötten, sőt felháborodottan írta: Egy recenzió jelent meg az Ilkáról, de nem azokat a hibákat rója meg, amelyektől joggal tartottam, hanem olyan hibákat, amelyekről nem is álmodhattam. [ ] Nagyon goromba és nem érti, mi tetszett ebben a darabban annyira a közönségnek. asszonyinak nevezi a stílust.

Forrás: Versek, tanulmányok, egyéb írások : kritikai kiadás / Katona József ; sajtó alá rend. és a jegyzeteket írta Orosz László. – Budapest : Balassi Kiadó, cop. 2001. – p. 206.
Lásd a katalógusban >>

Kisfaludy Károly portréja
Fekete Sándor: Haza és haladás. Képes Történelem.
Móra Ferenc Könyvkiadó, Budapest, 1974, 64. oldal.
Forrás: Magyar Elektronikus Könyvtár >>

Skip to content