Skip to content Skip to footer

Katona József nyelve

Jelentős mértékben hozzájárul a Bánk bán nyelvének ódon zamatához, sőt bizonyos ünnepélyességéhez a személynevek régies alakja. Ezzel Katona tudatosan archaizált. Mint a kutatás kiderítette a régies személyneveket a Pápai Páriz szótár 1767-i kiadásának Bod Pétertől származó függelékéből vette.
A Bánk bán népies nyelvhasználatának egyik bizonyítéka a szövegében lelhető szólások használata. Jellegzetessége a Bánk bán stílusának az indulatszók, tagolatlan mondatnak felfogható egy-két szavas felkiáltások, hiányos, kihagyásos mondatok, mondattöredékek nagy száma.

Forrás: Bánk bán : (Kritikai kiadás) / Katona József ; [sajtó alá rend.] Orosz László. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1983. – p.367.
Lásd a katalógusban >>

Orosz László 1983

Vannak a műben olyan szavak is, amelyek azért szorulnak magyarázatra, mert a mai köznyelvben egyáltalán nem használatosak.

Bánk bán szótár : Katona József Bánk bán című drámájának szókészlete / Beke József. – 2. bőv. kiad. – Budapest : Anyanyelvápolók Szövetsége, 2019 : Inter, 2019. – 375 p. ; 24 cm
Lásd a katalógusban >>

A történetírás nyelve hazánkban a 19. század első évtizedeiben még jobbára latin (és német) volt, Katona művének “egész érdemét” abban találta, “hogy magyarul van írva.” Nemcsak magyarul, hanem magyarosabban is korának irodalmi nyelvénél. A népnyelv szavait, kifejezéseit, fordulatait használta. Népies mondatszerkesztése is. Terjedelmes mondatai nem szabályos körmondatok, hanem közbevetésekkel tarkítottak, aránytalanok, gyakran darabosak. De épp a közbevetések miatt igen gazdag tartalom fér el bennük. Katona mondata terjengősségében is tömör. Stílusa élénk észjárású parasztok beszédéhez hasonlít, akik nem választják szét együtt születő gondolataikat, hanem egymásba öntik-zsúfolják őket.
Forrás: A niklai remete és a kecskeméti fiskális : tanulmányok Berzsenyiről és Katonáról / Orosz László. – Budapest : Krónika Nova, cop. 2000. – p.81-82.
Lásd a katalógusban >>

Skip to content