Skip to content Skip to footer

Katona József és a filozófia

A versek gyűjteményének élén, mindjárt a hozzájuk szóló útravaló s a távollevő barátjához szóló ajánlás után  A magányhoz, Egy embergyűlölői órában című költemény áll. A magányhoz viszi az emberek iránt való megvetése, akik a pillanatnyi ragyogáson tapsolnak, s az aranyat imádják vad hajszában. Noha Katona sehol sem céloz Rousseaura, e költemény egésze nyilvánvalóan a “promeneur solitaire” szellemétől fogant, s a Rousseau-i gondolkodásnak a hangulat értelmezésében való szerepe nagyobb benne, mint bármely más a magányról írt magyar költeményben.

Katona lelkivilágában tragikus színt ölt a jelen egyedüli realitásának gondolata is. Van azonban egy filozófus, akinél ugyancsak minden remény és várakozás hiábavalóságának megokolásául is szóba kerül az időmozzanatok problémája s akinek gondolkodásában ugyancsak több apró részlet van, amely Katona verseinek egy-egy részletével még inkább párhuzamba állítható.Ez a filozófus Schopenhauer, a véget nem érő örök most és örök itt körében céltalanul törtető akarat filozófusa.

Noha Schopenhauer népszerűsége csak a század közepén kezdődött, éppen nem volna semmi hihetetlen abban, hogy Katona olvasta Schopenhauer főművét, az először 1818 végén megjelent Die Welt als Wille und Vorstellung-ot.

Forrás: Katona József és a filozófia / Waldapfel József. – Budapest : M. Kir. Egyetem, 1935. – 28 p.
Lásd a katalógusban >>

Waldapfel 1935
Skip to content