Skip to content Skip to footer

Irodalmi hatások

Kodály műveinek irodalmi forrásai / Körber Tivadar
In: Forrás. – 105 éve született Kodály Zoltán 39. évf. 12. sz. (2007. december), p. 22-33. Teljes szöveg >>

Kodály tudós volt, kutató és humanista, ugyanakkor, amikor szerzeményeivel új utakat vágott kora zenei termésében. De ezt a sokoldalúságát épp annak az országnak, a kultúrának helyzete indokolta, sőt követelte, amelyben Kodály Zoltán élt és alkotott.

Mert a huszadik század magyar zeneszerzőjének lenni azt jelentette: egy ígéreteiben teljes, de megvalósulásában töredékes kultúrát folytatni és betetőzni, évszázados hiányokat pótolni, évszázados sebeket gyógyítani. És ezzel már elmondottuk azt is, hogy e programban szorosan beletartozott az irodalommal való kapcsolat, sőt az irodalommal való szövetség.

Az irodalommal, és pedig kezdettől fogva kettős irányban: a magyar költészettel és a világirodalom javával.

Ugyanabban az időben, amikor Kodály felfedezte, és új életre keltette Berzsenyi, Kölcsey, Csokonai verseit, amikor felidézte a viharos magyar XVI. századot, Kecskeméti Vég Mihályt és Balassi Bálintot, amikor zenei szárnyakat adott Petőfi, Vörösmarty, Arany és Ady lírájának, amikor megírta „Megkésett melódiáit” a klasszikus magyar költészet felfedezéseként: ugyanakkor  – idéztük – elmondhatta egyik legszebb daláról, a Nausikaáról, hogy „ezt a hangot Homérosztól  tanultam.”

Valóban, világirodalmi műveltsége is párját ritkította.

Ennek jegyében talált rá versben, prózában, zenében az egyesítő költői eszenciára sok lényeges közül a lényegre. Így találta meg irodalom és zene, költészet és zene, kultúra és zene végső egységét.

Forrás: Úton Kodályhoz / Szabolcsi Bence. – Bp.: Zeneműkiadó, 1972. – p. 23-27. – Lásd a katalógusban >>

Úton Kodályhoz

Kodály Zoltán érdeme, hogy dalaival, kórusaival- szinte úttörőként- régi és új költészetünk számos gyöngyszemét tette a világkultúra közkincsévé. Képes volt rá, mert vokális ihletű komponista s egyúttal biztos irodalmi ízlésű nyelvtudós is volt.

Ez utóbbi azért elengedhetetlen feltétel, mert a magyar szépirodalom zenétlensége közismert. A megzenésítésre alkalmas művek kiválasztása tehát korántsem könnyű feladat. 

Forrás: Örökségünk Kodály : Válogatott tanulmányok / Eősze László. – Bp.: Osiris, 2000. – p. 103-122.

Örökségünk Kodály

Kodály Weöres-kórusai – Weöres Kodály-versei / Eősze László
In: Örökségünk Kodály : Válogatott tanulmányok / Eősze László. – Bp. : Osiris, 2000. – p. 103-114. >>

Skip to content