“Nem középiskolás fokon…” – Tisza Kata: Kékre szeretni – könyvbemutató

Érzékenyítő könyvbemutatót tartott a könyvtár a bántalmazásról

Tisza Kata író, interkulturális pszichológiai szakértő húszon-egynéhány évesen robbant be a magyar irodalmi köztudatba, majd a hirtelen jött sikert követően hirtelen elhallgatott. Sokéves némaságát követően azonban ugyanott folytatta művészi pályáját, ahol abbahagyta, melynek középpontjában továbbra is egy, a társadalomban a mai napig forrásponton lévő, traumatizált kérdéskör áll: a kapcsolatteremtési problémák és az érzelmi abúzus. Az írói hallgatás okairól, a bántalmazásról és tetralógiájának záró kötetéről a Scolar Kiadó főszerkesztője, Illés Andrea kérdezte a szerzőt a Katona József Könyvtár „Nem középiskolás fokon…” olvasásnépszerűsítő sorozatában.

Tisza Kata, megteremtve a kapcsolatot tudományos élete és írói vénája közt, egy új irodalmi műfajt alkotott, mely egyszerre képes szépirodalmi alkotásként és pszichológiai kötetként funkcionálni. A kapcsolatteremtési problémák és az érzelmi bántalmazás témakörét négy könyvben, négy lehetséges szempontból járta körül, melyek segítenek megérteni az erőszak szó mögött rejlő sokszínűséget. Tíz-húsz éve ez a téma még egy erős frusztrációt kiváltó, hozzáférhető szakirodalmat nélkülöző sebként tátongott a társadalomban, amely kapcsán habár időközben megkezdődött az érzékenyítés, a mai napig mindig szélsőséges reakciókat generál.

Az író, interkulturális pszichológiai szakértő a magyarországi statisztikákban már csak a tettlegességkor dokumentált bántalmazás mellett a „nyom nélküli”, nehezen megfogható és tetten érhető érzelmi bántalmazásra helyezi a fókuszt. Ilyen például a manipuláció, a hazugság, a teljes elhanyagolás, de még a közöny is beletartozik. Könyveinek olvasása olykor segít eljutni a revelációszerű felismerésekhez, azonban a biztos gyógyuláshoz a legtöbbször szakember bevonására van szükség. Kékre szeretni című kötete éppen e terápiás folyamatba nyújt betekintést mind az áldozat, mind pedig a bántalmazó szemszögéből, ahol a karakterek nem tisztán jók vagy rosszak, hanem esendő, hús-vér emberek érthető, átérezhető motivációkkal és traumákkal.

Az írói karrier főnixmadárként való újjáéledéséről, a bántalmazás szakmai definíciójáról, annak mélységeiről és a Kékre szeretni című feldolgozásregényről szóló beszélgetést visszanézhetik július 2-án 17 órától a Katona József Könyvtár YouTube-csatornáján.

A videó megtekinthető >>