Skip to content Skip to footer

Erkel Ferenc: Bánk bán

Erkel Ferenc: Bánk bán. Opera 3 felvonásban.

Szövegét írta Egressy Béni, Katona József azonos című tragédiája nyomán.
Komponálás ideje: 1850(?)-1860. október 30.
Bemutató: Pest, Nemzeti Színház, 1861. március 9. Vezényelt: Erkel Ferenc
Az anyaggal való hosszú, évtizedes viaskodásának sok oka lehetett. Erkel nagy családja és szűkös lakásviszonyai, amelyek miatt sehogy sem tudott módot találni arra, hogy otthon, egy szobába elzárkózva csendes elvonultságban dolgozhassék. Még nagyobb súllyal eshettek latba az akkori politikai körülmények. A Katona-drámát 1860-ig száműzték a műsorról. Erkelnek rá kellett döbbennie arra, hogy csupán asztalfiókjának dolgozik; nem remélheti a tiltott dráma alapján készülő opera előadását. Az új Erkel-bemutató hallatlan, kirobbanó sikert hozott. Még abban az évben egymást követték előadásai.
Forrás: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük / Legány Dezső. – Budapest : Zeneműkiadó, 1975. – p. 70,
Lásd a katalógusban >>
 

A Bánk bán megírásának gondolata közvetlenül a Hunyadi László bemutatója után, több mint másfél évtizeddel az opera elkészülte előtt merült föl. A levert szabadságharc utáni politikai helyzet ugyanakkor csak az 1850-es évek végére kedvezett a bemutatónak, korábban pedig Melinda szerepének várományosa, Hollósy Kornélia sem tartózkodott Magyarországon. Erkel harmadik operája több szempontból is az érett mester összegző alkotásának tekinthető. Szerkezetbeli és tematikus megfelelések kapcsolják mind a Bátori Máriához, mind a Hunyadi Lászlóhoz. Másrészt a Bánk bánban Erkel imponáló céltudatossággal aknázza ki az idegen és magyar zenei stílusokban rejlő dramaturgiai lehetőségeket. Gertrúdot és körét jelképezi az I. felvonásban uralkodó francia-olasz hangvétel, szemben a gyilkossági jelenetben kulmináló, rendkívüli zenedrámai sűrűségű II. felvonással, ahol a magyar hang válik meghatározóvá.A verbunkos, ez az eredendően hangszeres tánczenei idióma, a nemzeti sajátosságok megőrzése mellett magával ragadóan dallamos és énekelhető operai nyelvvé lényegül át, mindez hatalmas előrelépés Erkel előző két operájához képest; nem véletlen, hogy a kortársak egyöntetű lelkesedését váltotta ki. 1940-ben mutatták be a Bánk bán átdolgozását, mely egyaránt érintette a zenét (Rékai Nándor), a szcenikai elemeket (Oláh Gusztáv) és a szöveget (Nádasdy Kálmán). Az át- illetve újraszövegezések következtében Egressy szövegeinek aránya alig öt százalékra csökkent. 
Forrás: Az opera kézikönyve / írta Matthew Boyden, [a vonatkozó szócikket írta Németh G. István]. –
[Budapest] : Park, cop. 2009.- p. 330.
Lásd a katalógusban >>

Bánk bán / zenéjét szerezte Erkel Ferenc ; szövegkönyvét Katona József drámájából írta Egressy Béni ; átdolg. Nádasdy Kálmán ; közreadja Till Géza. – 3. kiad. – Budapest : Zeneműkiadó, 1960. – 42 p.
Lásd a katalógusban >>

Erkel Ferenc 1960

Virág Barnabás: A Bánk bán, és ami mögötte van >>

A szerző azonos című előadásának kivonata (Katona József Könyvtár, 2016.01.19. és 2016.03.01.), melyben részint bemutatja az Erkeli életutat és életművet – azt, hogy hogyan jutott el a komponista a Bánk bánig, másrészt párhuzamokat állít: az opera eredeti erkeli változata és a XX. században elterjedt változat, illetve Erkel Ferenc operája és Katona József drámája között.

Skip to content