Skip to content Skip to footer

Éneklő Ifjúság mozgalom

Az Éneklő Ifjúság mozgalom a közös éneklés élményének megszerettetése és széles körben való elterjesztése céljából indult. Az 1920-as évek végén a Kodály Zoltán köré tömörült énekpedagógusok kezdeményezték, s azt is feladatuknak érezték, hogy elfogadtassák az iskolákkal Kodály modern zenepedagógiai elveit. A mozgalom vezérkarát – Kodály mellett – Bárdos Lajos, Ádám Jenő, Kerényi György, Rajeczky Benjamin alkották. Az Éneklő Ifjúság keretei között az ifjúsági dalosünnepek sokaságát rendezték szerte az országban, főként az 1930-as évek második felétől, s ezeken a kóruséneklés virágkorának, a XVI-XVIII. sz.  énekkari művészetének darabjai éppen úgy felhangzottak az iskolások ajkán, mint az új magyar kórusirodalom remekei.
Az Éneklő Ifjúság hatásosan irányította rá a fiatalok figyelmét a magyar népdalkincsre, népszerűsítette körükben a népdaléneklést. A háború után tovább terebélyesedett a mozgalom. Az mozgalom lapja Énekszó címmel 1933 októberétől jelent meg az énektanárok számára, 1941 szeptemberében indult meg a mozgalom ifjúsági lapja, az Éneklő Ifjúság. A magyar iskolaügy 1948. évi szocialista átszervezése során az Éneklő Ifjúság mozgalmát megszüntették, lapjainak engedélyét bevonták. – 1978 őszén jelent meg hivatalos közlemény az Éneklő Ifjúság felújításáról. Középiskolai énekkarok vetélkedő jellegű minősítő szemléje keretében minden tavasszal mutathatják be produkcióikat egy-egy regionális rendezvény keretében. Itt bronz, ezüst vagy arany okl. szerezhető. A legjobbak számára a hazai és külföldi szereplések, rádió- és hanglemezfelvétel lehetősége is megnyílik. A következő évtől a jelentkezés lehetőségét kiterjesztették az általános iskolákra is. – 1979-től kezdve a Magyar Rádióban hetenként visszatérő műsorszám az Éneklő Ifjúság című adás. – Ir. Raics I.: Hogyan indult útjára az Éneklő Ifjúság? Éneklő Ifjúság, 1942. 6.; Mészáros I.: Kodály és az Éneklő Ifjúság-mozgalom. Ped. Szle, 1967. 6. 521-531.

Forrás: Pedagógiai Lexikon, 1997.

A Magyar Kórusok és Zenekarok Szövetsége – KÓTA és szakmai elődei a “Magyar Kórus,” valamint a “Bartók Szövetség” 1934 óta szervezi az “Éneklő Ifjúság” hangversenyeket, amely 1934 óta élő mozgalommá terebélyesedett. A Szövetség Ifjúsági és Zenepedagógiai Szakbizottsága fontosnak tartja, hogy  az Éneklő Ifjúság Napja (április 28. az első Éneklő Ifjúság hangverseny emlékére) hagyománnyá váljék.

Kodály erőfeszítései a húszas évek második felétől kezdve a magyar kórusmozgalom addig példátlan fellendülését eredményezték. A mozgalom első fecskéi a polgári iskolás énekkarosok voltak. Az Éneklő Ifjúság mozgalom bámulatos terjedésének egyik fő mozgatórugója az iskolai ének tantárgy tartalmának és módszertanának gyökeres átdolgozása volt, amelyben Kodály mellett fontos szerepet játszottak tanítványai, munkatársai. Egész sor olyan mű jelent meg néhány év leforgása alatt, amelyek hathatósan segítettek a kodályi zenepedagógiai elvek széleskörű terjesztésében, országos méretű gyakorlati alkalmazásában. (Énekes Ábécé, Szó-Mi füzetek, Éneklő Iskola stb.)
A mozgalom töretlen térhódítását nagymértékben megkönnyítette a tény, hogy a háború után, még 1945 augusztusában kialakított új iskolatípus, az általános iskola ének-zene tantárgyának tanterve Kodály intenciója alapján készült: a tanítás a magyar népdalra épült, és eszköze a relatív szolmizáció lett. Az első általános iskolai ének tankönyvet maga Kodály Zoltán állította össze Ádám Jenővel közösen.

Forrás: Kodály Zoltán zenepedagógiai munkásságának életreform motívumai / Pukánszky Béla
In: Iskolakultúra, 2005. (15. évf.) 2. sz. p. 26-37. – Tovább a teljes cikkhez >>

What's your reaction?
Megszakítás