Skip to content Skip to footer

Csányi János

Csányi János (Kecskemét, 1788. március 30.—Kecskemét, 1870. június 29.) városi tanácsnok, főbíró. Apja, Cs. János iparos, fia neveltetéséről elismerésre méltó módon gondoskodott. Elemi iskoláit Kecskeméten, középiskoláit Pesten végezte, majd a debreceni kollégiumba került. 1810. szeptember 10-én esküdött fel ügyvédnek, 1820-ig ügyvédi gyakorlatot folytatott szülővárosában. 1820. november l-jén lépett Kecskemét város szolgálatába tiszti főügyészként. 1826. novemberben tanácsnoknak választották, 1826-tól 30-ig főjegyzői feladatokat is ellátott. Abban az időben volt Kecskemét egyik vezetője, mikor a város polgárai között — a 20-as, 30-as években — egyenetlenség támadt. 1841-ben főbírónak választották. 1844-ig volt a város első embere, majd ismét tanácsnok volt 1848-ig. A 48-as törvények alapján megtartott tisztújításon újra főbírói tisztre emelte a nép bizalma. A forradalom és szabadságharc idején is higgadt, megfontolt vezetője volt Kecskemétnek. 1849. júliusban a városba bevonuló osztrák tábor dühétől, a feldúlástól és kirablástól mentette meg Kecskemétet. 1851-ig volt főbíró. 1851-ben a járásbíróság elnökévé nevezték ki. Ezen a poszton sem volt vakon engedelmeskedő híve a hatalomnak, mindig a város érdekeit tartotta szem előtt. Egyetlen rendeletet sem foganatosított addig, amíg annak hátrányáról fel nem világosította a feljebbvalóit. Gyakran kapott ezért rendreutasítást. Olyannyira, hogy amikor a bíróságot 1854-ben újjászervezték, Csányit mellőzték, noha kitűnő jogász és nagy törvényismerő volt. 1855. november 24-től 1861. januárjáig bizalmi tanácsnoka volt a városnak. 1861. február elején a nép szavazata a polgármesteri székbe juttatta. 1862-ig volt polgármester, majd 1862. decembertől 1866-ig ismét a városi tanács tagja. 1867 elején nyugdíjazták, mert szélhűdése miatt hivatalát nem tudta ellátni. A tanács érdemei elismeréseként életfogytiglani nyugdíjat biztosított számára. Nemcsak irányította a várost, de gondoskodott arról is, hogy az utókor megismerje az akkori Kecskemétet. Cikkeket írt a Társalkodóba, a Tudományos Gyűjteménybe, a Vasárnapi Újságba. Ő írt először életrajzot Katona Józsefről, akinek hivatali főnöke volt; javaslatot tett műveinek kiadására, ez ügyben Erdélyi Jánossal levelezett. Fiatal korában kísérletet tett a drámaírásban is. — F.m. Kecskemét város pecsétjéről, Tudományos Gyűjtemény 1840, 8. sz.; Kecskemét a mint van, Társalkodó 1840, 17-22. sz.; Katona József, Társalkodó 1840, 43. sz., újból = Katona Emlékkönyv, Kecskemét, 1930; Kecskemét és tanintézetei, VÚ 1857. márc. 29. — ír. KNKN 1893; T. Erdélyi Ilona: Katona József műveinek első kiadói tervéről, Fo 1991, 11. sz. (Cs.J. két, Erdélyi Jánosnak írt levelével). (PF.M.)
 

Forrás: Kecskeméti életrajzi lexikon / Péterné Fehér Mária, Szabó Tamás, Székelyné Kőrösi Ilona ;  [Kieg. Orosz László, Markó László]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 1992. – p.139-140. Lásd a katalógusban >>

Skip to content