Skip to content Skip to footer

Bánk bán történeti forrásai

Katona drámájában az események lényegét Bonfinival [Bonfinius, Antonius: Rerum Hungaricarum decades libri XLV. Editio septima. Lipsiae, 1771.] egyezően adja elő, jóllehet Gertrudis bűnrészességét korlátozza. Felismerhető az is, hogy a dráma egyes jellemeit Bonfinitól nyert ösztönzések alapján rajzolta. Mindenekelőtt a királyt, aki Katona művében is szinte hihetetlen önuralommal fékezi magát. Bánk jellemének alapvonásai: a király iránti kipróbált hűsége, bölcsessége az ország jó kormányzására, nyugalmának őrzésére törekvő becsvágya, felesége iránti megbocsátásra is hajlandó szerelme, a családja becsületének védelméért mindenre kész elszánása, a királlyal szembeni tiszteletteljes, de öntudatos viselkedése: mind megvannak Bonfininál.
Jól ismerte azonban Katona azokat a XVIII. századi történeti műveket is, amelyek Bonfini előadásának mind egészével, mind egyes részleteivel kapcsolatban ellenvéleményt nyilvánítottak, egykorú, illetve közel egykorú krónikák, továbbá oklevelek véleményét és adatait szembesítve igyekeztek kideríteni a történeti igazságot, mindenekelőtt Katona István nagyszabású összeállítását, a Historia critica regum Hungariae-t.

Forrás: Bánk bán : (Kritikai kiadás) / Katona József ; [sajtó alá rend.] Orosz László. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 1983. – p.367.
Lásd a katalógusban >>

Orosz László 1983
Skip to content