Szerző: KJKadmin

Kerényi József (1939-2016)

KJKadmin életrajz,kulturális élet,várostörténet

Építész

Kerényi József
Fotó forrása

Kispesten született 1939. november 27-én.
1958-1963 között a Budapesti Műszaki Egyetem Építész Karának hallgatója volt, ott építész diplomát szerzett.
Diploma után az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség mérnöke volt, majd ezt követően
1964-1984 között a Bács-Kiskun Megyei Tervező Vállalat (Kecskemét) tervezője, főépítésze lett.
1984-1987 között a Városépítési Tervező Vállalat (VÁTI) irodavezetőjeként dolgozott.
1987-ben a Budapesti Műszaki Egyetem lakóépület-tervezési tanszékének
tanára lett, utóbb az intézmény docense, 1995-től tanszékvezetője volt. Közben szerzett tisztségei: a Pollack Mihály Műszaki Főiskola címzetes tanára, az Építészmérnöki Kar Mestertestületének elnöke, az Építőművészeti Doktori Iskola alapítója és vezetője, valamint a Magyar Művészeti Akadémia alapító tagja.

1997-ben DLA fokozatot szerzett.
1990-ben megalapította a komplex környezettervezéssel foglalkozó Kerényi Stúdiót.
Életútja során a történelmi és az alföldi népi építészet megbecsülésén alapuló
és a hely szellemét tükröző új épület és építészeti környezetterveket készített.

Építészeti világképét a józan mértéktartás és az emberközpontúság jellemezte, rehabilitációs szemlélete iskolateremtő erővel bírt : oktatói munkája szorosan kapcsolódott alkotói pályájához, puritán házai hitelesítették őt hallgatói előtt. Tiszta alapállás, bölcs humanizmus és segítőkészség jellemezte karizmatikus személyiségét.
2016. március 10-én hunyt el Budapesten.


Jelentősebb tervezési munkái:
3000 adagos konyha (1968-1970, Nagykőrös)
Gyermekotthon (1971-1973, Felsőszentiván)
Kápolna (1971-1974, Kunadacs)
Szobrász műteremház (1971-1973, Kecskemét)
Pásztormúzeum (1972-1974, Bugac)
16 tantermes iskola (1972-1975, Kiskunfélegyháza)
Keramikus lakóház és stúdió (1973-76-82, Kecskemét)
Kodály Intézet Könyvtár a(1977, Kecskemét)
Jeltorony (1978-1980, Pusztavacs)
Üdülő (1978-1980, Lakitelek)
Ravatalozó (1979-1982, Kiskunmajsa)
Játékmúzeum (1979-1982, Kecskemét)
Rajzfilmstúdió (1979-1982, Kecskemét, a volt Hankovszky-ház felhasználásával)
Római katolikus kápolna és környezete (1981-1991, Cegléd)
Képtár és gyermekkönyvtár (1982-1985, Szank).
Benczúr utcai irodaház (Budapest, 1991 – 1993),
Református templom (Szirmabesnyő, 1994)


Átalakítási munkái:
Bugaci csárda, fogadó (volt Fehér-tanya, 1964 – 1965)
Technika Háza (Kecskemét, volt Zsinagóga, 1965-1974)
Kodály Intézet (Kecskemét, volt Ferences-kolostor, 1965-1974)
Bőrkórház (Kecskemét, 1968 – 1970)
Kéttemplomköz (Kecskemét, volt Nyomda utca, 1971-1976)
Naiv Művészek Múzeuma (Kecskemét, volt Bánó-ház, 1973-1976)
Művelődési Ház (Kalocsa, volt Nagyszeminárium, 1974 – 1977)
Könyvtár (Baja, 1977 – 1979)
Malomszálló (Szentendre, 1980 – 1982)
Művészetek Háza (Szekszárd, volt Zsinagóga, 1980-1984)
Üdülőházak (Majk, volt cellalakások, 1981-1984)
Ybl Miklós környezetalakításának rehabilitációja új villa építésével a Csónak utcában (Budapest, 1996.)

Új épületek:
Szolgáltató Ház (Kecskemét, 1965 – 1967)
Művelődési Ház (Bácsalmás, 1967 – 1971)
10 tantermes iskola (Baja, 1969 – 1971)
Diákotthon (Izsák, 1966 – 1968)
Szolgáltató Ház (Császártöltés, 1966 – 1967)
Római katolikus templom (Kunadacs, 1974)


Településrendezési tervek:
Községközpont rendezési terve (Dunavecse, 1968)
Üdülőterület rendezési terve (Tiszakécske, 1968)
Meszesi Dunapart üdülőterület rendezési terve (Kalocsa, 1969)
Községközpont rendezési terve (Lajosmizse, 1972)
Üzemi lakótelep rendezési terve (Helvécia, 1971)
Öösszevont rendezési terv (Dunaegyháza , 1972),
Széchenyi-lakótelep beépítési terve (Kalocsa, 1968 – 1975)
Homokdombi rész beépítési terve (Kecskemét, 1982)

Köztéri alkotásai:
Hírnök szobor és Három Tavasz Emlékmű (Kiskunhalas, 1975) [Marton Lászlóval közös alkotás]

Kodály – emlékmű (Kecskemét, 1975) [Melocco Miklóssal közös alkotás]

1956-os emlékhely (Kecskemét, 2001) [Fekete Tamással közös alkotás]


Látvány- és díszlettervek:
B. Vian: Mindenkit megnyúzunk (Miskolci Nemzeti Színház)
B. Brecht: Koldusopera (Miskolci Nemzeti Színház)
W. Shakespeare: Ahogy tetszik (Miskolci Nemzeti Színház)
K. Büchner: Danton halála (Miskolci Nemzeti Színház)
W. Shakespeare: A velencei kalmár (Pécsi Nemzeti Színház)
Osztrovszkij: Erdő (Budapesti Nemzeti Színház)
Füst Milán: Negyedik Henrik király (Miskolci Nemzeti Színház)
Arrabal: Az építész és az asszír császár (Budapesti Katona József Színház)
Szophoklész: Oedipus király (Budapesti Katona József Színház).


Elismerései:
Bács megye Művészeti Díja (1974)
Ybl Miklós-díj (1975) 
Pro Urbe, Kecskemét (1984) 
Sir Robert Matthew diploma = építészeti Oscar-díj (UIA, (Építészek Nemzetközi Szövetsége), Párizs és a Kritikusok díja az évad legjobb díszlettervéért (1985) 
Pro Merito, Városépítési Tervező Vállalat (1987) 
Kossuth-díj és az Amerikai Építészeti Intézet Nagydíja (International Architectural Design Award, AIA (Amerikai Építészek Intézete, Washington ) (1992)
Kecskemét Város Tiszteletbeli Polgára (2000)
Prima Díj (2005) 
Kada Elek-díj (2007)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2013)
Megyei Príma Díj (életműdíj) (2013)


Róla szóló cikkek, források:

A pályakezdés első évei : [Int.] / Kerényi József ; B. Gy. – Fotó
In: Petőfi népe. – 20. évf. 295. sz. (1965. dec. 15.), p. [8.] Teljes szöveg

Arc a városképben / Kerényi József; Trencsényi Imre
In: Népművelés. – 29. évf. 11. sz. (1982. nov.), p. 26-28.

„A művész akaratlanul is képviselő ...” [Int.] / Kerényi József ; Fábián László
In: Film, színház, muzsika. – 27. évf. 29. sz. (1983. júl. 16.), p. 10-11.

Kecskemét az utak városa. Fejezetek a város építésének közelmúltjából / Kerényi József
In: Városépítés. – 19. évf. 3. sz. (1983), p. 10-11.

Építészetről, határozatokról – jelenidőben / Kerényi József
In: Társadalmi szemle. – 39. évf. 1. sz. (1984. jan.), p. 88-92.

„Kecskemét a mi tanyánk” : [Int.] / Kerényi József ; Fábián Gyula. – Fotó
In: Képes újság. – 25. évf. 12. sz. (1984. márc. 24.), p. 16-17.

A jó házak szépen öregszenek : Kerényi József építészete / Fekete Judit
In: Magyar nemzet. – 62. évf. 206. sz. (1999. szept. 4.), p. 19.

Kerényi József hatvan éves : Építészek és madarak.
In: Köztér. – 3. évf. 3. sz. (2000. márc.), p. 7. Teljes szöveg

A tiszteletbeli polgár : Kerényi József: [Int.] / Kada Erika
In: Köztér. – 3. évf. 10. sz. (2000. okt.), p.13. Teljes szöveg

A jó épület ismérvei: hasznos, időtálló és szép : [Int.] / Kerényi József, Tancsik Mária. – Fotó
In: A mi otthonunk. – 2. évf. 3. sz. (2001.), p.78-80.

A lélek építésze : Kerényi József szerint a teremtett környezet a nemzeti érzület megszólaltatója / Székely Anna
In: Heti válasz. – 2. évf. 22. sz. (2002. 05. 31.), p. 45-47.

Megszabadulni a szomorú örökségtől : Kerényi József építész : 1 tanár / Szabó Zoltán, Zsuppán András. – Fotó
In: Magyar narancs. – 15. évf. 16. sz. (2003. ápr. 17.), Pedellus mell. p. 4-5.

Kada Elek-díj Kerényi Józsefnek. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 37. sz. (2007. okt. 31.), p.2-3.

Kalandvágy hozta Kecskemétre : Kerényi József sikerekről, kudarcokról, tervekről és tisztességről. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 40. sz. (2007. nov. 22.), p.1, 6-7.

„Úgy kell építeni, hogy se bánatot, se nosztalgiát ne ébresszünk az emberekben a múlt iránt”: [Int.] / Kerényi József; Kriskó János
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. ( 2012. júl.-aug. ), p. 73-82. Teljes szöveg

Elismerések a tervezőknek : Építészeket díjaztak az ünnep alkalmából / Barta Zsolt. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf. 245. sz. ( 2013. okt. 19. szombat ), p. 3.
Kerényi József : Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj.

Bács-Kiskun Megyei Prima Díj 2013 : Kerényi József. – Fotó
In: Petőfi népe. – 68. évf. 257. sz. ( 2013. nov. 5. kedd ), p. 3.

Nekem egy egész városom van, „akit” szerethetek : Kerényi Józseffel Kriskó János beszélget. – Fotók
In: Forrás. – 46. évf. 11. sz. ( 2014. nov. ), p. 88-124. Teljes szöveg

A házak nem hazudnak : Kerényi József 75. születésnapjára / Pesti Monika. – Ill.
In: Régi-új magyar építőművészet. – 1. (2015. ), p. 5. Teljes szöveg

Elhunyt Kerényi József Kossuth-díjas építész.
In: Petőfi népe. – 71. évf. 61. sz. (2016. márc. 12. szombat), p. [1.]

In Memoriam Kerényi József – építész, egyetemi tanár / Bács-Kiskun Megyei Építész Kamara Tagsága
In: Petőfi népe. – 71. évf. 65. sz. (2016. márc. 18. péntek), p. 3.

Kerényi József : 1934-2016 : [Nekrológ] / Szegő György
In: Régi-új magyar építőművészet. – 16. évf. 2. sz. = (86.) (2016), p. 90. Teljes szöveg
 

A Kodály Intézet Kecskeméten : Kerényi József életmű-kiállítása Budapesten / Pesti Monika. – Fotó
In: Élet és tudomány. – 74. évf. 2. sz. ( 2019. január 11. ), p. 63.

Személyes látásmód – Gondolatok Kerényi József kecskeméti könyvtárépületéről / Juhász Ágnes. –
Budapest : Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Lakóépülettervezési Tanszék, [2019]. – p. 29.
Teljes szöveg

Helyzetjelentés Kerényi József kecskeméti Virágablakos házáról / Sugár Péter DLA, Juhász Ágnes, Vincze László
In: Epiteszforum.hu. – (2020. feb. 27.) Teljes szöveg


Kötetei a Katona József Könyvtárban:

Az embert meghatározzák a tárgyai / Kerényi József építész
In: Egy kicsi együtt repülés / P. Szabó Ernő . – [Budapest] : Press XPress, 2013. – p. 24-29.

Kerényi József / [a felvételeket Walter Péter et al. kész.]. – [Budapest] : Kijárat, 1998. – 111 p. : ill. ; 25 cm + 1 mell. – (Vallomások… architectura sorozat, ISSN 1219-8811)

Kerényi József.
In : Kortárs építészek Kecskemétről / Gutai Mátyás . – Kecskemét : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 2005. – p. 43-64. : ill. fekete-fehér fotók
 

Tizenkét kőmíves, Kerényi József : mesterek a kortárs magyar építészetből [videodok. ] / Csontos Györgyi és Csontos János filmje. – [Budapest] : MTV, 2011. – 1 videolem.(DVD)(24’43”) ; 12 cm
 

Zsinagóga = Synagogue/ […szerk. Lovas Dániel] ; [a könyv szerzői ifj. Gyergyádesz László, Kerényi József, Melocco Miklós, Szabics István]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2015. – 99, [5] p. : ill. ; 27 cm. – (A kecskeméti főtér történelmi épületei = Historical buildings of the Kecskemét main square) (Magyar múzsa könyvek)

Dr. Iványosi-Szabó Tibor (1933-2021)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,

Történész, levéltáros 

Ivanyosi-Szabó Tibor

1933-ban született Kecskeméten. Gimnáziumi tanulmányait a kecskeméti Piarista Gimnáziumban kezdte 1944-ben, majd az iskola államosítása után a Katona József Gimnáziumban folytatta. Itt érettségizett 1952-ben.
Diplomáját 1956-ban szerezte Szegeden, a JATE BTK történelem szakán. Ezután egykori iskolájában a Katona Gimnáziumban tanított egészen 1973-ig. 1973. április 1-től nevezték ki a Bács-Kiskun Megyei Levéltár igazgatójává. Ezt a tisztséget 1996-ig töltötte be.
Kecskeméten hunyt el 2021. dec. 15-én.

Tudományos fokozatai:

egyetemi doktor (1978)
a történelemtudományok kandidátusa (1992)
az MTA doktora (2002)

Eddigi kutatási területei, témái: pénz-, ár-, bértörténet 1620-1790, migráció, demográfia 1650-1848, A Kecskemét-monográfia I. kötetének és a Bács-Kiskun megye múltjából c. sorozat 1-14. kötetének szerkesztője. Számos monográfia, tanulmány, tudományos cikk szerzője.

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói: 
Magyar Történelmi Társulat
Levéltárosok Egyesülete

Elismerései:
Szabó Ervin Emlékérem (1987)
Bács-Kiskun Megyéért Díj (1996)
Kecskemét Város Díszpolgára cím (2003)
                  

Válogatott bibliográfia

Monográfiák:

Délkelet-Dunántúl szerepe Kecskemét 17. század végi migrációjában  – Pécs : Baranya M. Lvt., 1985.

Kecskemét 1848/49-ben – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft : Kecskemét Monográfia Szerkesztősége, 1990.

Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 1991.

Kecskemét gazdasága és társadalma a polgári forradalom előtt : Disszertáció – 1991.

Kecskemét gazdasági fejlődése 1700-1850 – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1994.

Kecskemét 1686-1850 [Disszertáció] – Budapest : Magyar Tudományos Akadémia, 1999.

Kecskemétiek a polgári társadalom és a nemzeti függetlenség védelmében 1848-49-ben – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2000.

A kecskeméti német kisebbség gyökerei : 18-19. század = Wurzeln der Kecskeméter Deutschen minderheit.  Kecskemét : Kecskeméti Német Helyi Kisebbségi Önkormányzat, 2006.

 Egy hódoltsági mezőváros lehetőségei és kálváriája : Kecskemét a kora újkorban / Iványosi-Szabó Tibor. – [Kecskemét] : MNL Bács-Kiskun Megyei Levéltára, 2022.

Általa szerkesztett könyvek:

Bács-Kiskun megye múltjából 1-14. k. / szerk. Iványosi-Szabó Tibor Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1975-1998

Olvasókönyv Kiskunfélegyháza történetéhez / szerk. Iványosi-Szabó Tibor ; [kiad. a Kiskunfélegyháza város Tanácsa] ; [… mtársai Bánkiné Molnár Erzsébet et al.]. – Kecskemét [!Kiskunfélegyháza] : Vár. Tcs., 1985.

Ede Weber in Helvécia : Ein Schweizer in Ungarn / von Endre Hulej und Josef Ö. Kovács. – Helvécia : Helvéciai Állami Gazdaság, [post 1987].

A mai Bács-Kiskun megye az 1848-49-es forradalom és szabadságharc idején / szerk. Iványosi-Szabó Tibor ; [az anyaggyűjtésben részt vett Bánkiné Molnár Erzsébet et al.]. – Kecskemét : Bács-Kiskun M. Levéltár, 1989.

Adatok a kecskeméti piarista gimnázium színjátszásához / Holczer József ; a sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989. – 115, [2] p. ; 21 cm. – (Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye ; 4.)

Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén : 1944-1949 / Kisfaludy Katalin. – Gyula[!Kecskemét] : Bács-Kiskun m. Lvt., 1989.
Telepítések csonka Bács-Bodrog vármegyében : 1945-1948 / Tóth Ágnes ; sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989[1990].

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár fondjainak és állagainak jegyzéke / [szerk. Iványosi-Szabó Tibor]. – 2. bőv. és átdolg. kiad. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991. – 151 p. ; 29 cm. – (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke ; 3. köt. 9.)

A Bács-Kiskun Megyei Levéltár (volt Kecskeméti Állami Levéltár) fondjainak és állagainak jegyzéke / [szerk. Iványosi-Szabó Tibor]. – 2. bőv. és átdolg. kiad. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991. – 151 p. ; 29 cm. – (A magyar állami levéltárak fondjegyzéke ; 9.)

Jászkun kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745-1848 : Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára / Bánkiné Molnár Erzsébet. – Gyula ; [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991.

Kecskeméti szabályrendeletek / összeáll. és jegyzetekkel ell. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1991.

A Fölső-Kiskunság a XVI-XVII. sz.-ban / Illyés Bálint ; a sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1992. (Levéltári füzetek : Bács-Kiskun megye ; 7).

Kecskemét önkormányzata : Közigazgatás és bíráskodás, 1686-1848 / Kisfaludy Katalin ; sorozatot szerk. Iványosi-Szabó Tibor. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Levéltára, 1992.

Pest-Pilis-Solt vármegye népe a XVIII. században / Novák László Ferenc ; [lektor Erdmann Gyula, Iványosi-Szabó Tibor]. – Nagykőrös : Arany J. Múz., 2006.

Kecskemét : képes városkalauz / Gyergyádesz László …[et al.]. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2008.
 

Tanulmányok:

Cumania. – Kecskemét: Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Múzeumi Szervezete, 1972-2011.
Kecskeméti statutumok I. : 1659-1709
In: Cumania 10. – 1987. p. 69-117. Teljes szöveg

Kecskeméti statutumok II. : 1711-1790
In: Cumania 11. – 1989. p. 207-290. Teljes szöveg


A mezővárosi autonómia formálódása Kecskeméten a XVI-XVII. században
In: Cumania 25. – 2010. – p. 5-140. Teljes szöveg

Bács-Kiskun megye múltjából. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1975-2011.
Három katonai összeírás a Rákóczi-szabadságharcból.
In: 2. k. A késői feudalizmus kora, 1979. p. 287-342. Teljes szöveg

Pénzforgalom és pénzértékek Kecskeméten 1662-1711.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 9-146. Teljes szöveg

Gabonaűrmértékek használata Kecskeméten a XVII-XVIII. században.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p.147-158. Teljes szöveg

Az árak alakulása Kecskeméten 1662-1790.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p.159-320. Teljes szöveg

A bérek alakulása Kecskeméten a hódoltság utolsó évtizedeiben.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 321-387. Teljes szöveg

A migráció Kecskeméten 1662-1711 között.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 389-434. Teljes szöveg

Nagykőrös népe és gazdálkodása az 1689-es nyilvántartások alapján.
In: 7. k. Gazdaságtörténeti és demográfiai feldolgozások, 1985. p. 435-494. Teljes szöveg

A bérek alakulása Kecskeméten 1686-1790.
In: 10. k. Gazdaság és társadalom, 1989. p. 59-131. Teljes szöveg

Egy mezőváros társadalmi és gazdasági tagolódása a XVIII. századi adóösszeírások tükrében.
In: 10. k. Gazdaság és társadalom, 1989. p. 133-324. Teljes szöveg

Adatok a reformkori Kecskemét társadalmi ellentéteihez.
In: 11. k., 1992. p. 297-329. Teljes szöveg

Adatok a cigányok kecskeméti történetéhez : 1596-1850.
In: 12. k., 1993. p. 7-55. Teljes szöveg

A növénytermesztés Kecskeméten 1700-1850.
In: 12. k., 1993. p. 75-145. Teljes szöveg

Társadalmi ellentétek Kecskeméten 1822 táján.
In: 13. k., 1994. p.151-195. Teljes szöveg

Jelentősebb közigazgatási változások a mai Bács-Kiskun megye területén 1848-ig.
In: 14. k., 1998. p.71-167. Teljes szöveg

A közigazgatás alakulása a mai Bács-Kiskun megye területén a polgári forradalom után.
In: 15. k., 1999. p. 5-93. Teljes szöveg

Adatok a Homokhátság XVIII. századi állatjárványaihoz.
In: 17. k., 2001. p.185-229. Teljes szöveg

Kecskemét polgárai és Kossuth Lajos kapcsolata 1848 szeptemberétől 1849 júliusáig.
In: 18. k., 2003. p. 155-170. Teljes szöveg

Koháry István, Kecskemét potior földesura.
In: 19. k., 2004. p. 5-33. Teljes szöveg


Vagyonbecslések és inventáriumok a reformkori Kecskemétről.
In: 19. k., 2004. p. 35-84. Teljes szöveg

Egy parasztcsalád gazdasági és társadalmi emelkedése: a kecskeméti Ladányiak, 1648-1853.
In: 20. k., 2005. p. 7-116. Teljes szöveg

Kecskemét város szervezeti és működési szabályzata.
In: 20. k., 2005. p. 133-155. Teljes szöveg

Növénytermesztés Kecskeméten a XVII. Században.
In: 21. k., 2006. p. 7-103. Teljes szöveg

Kecskemét szerepe a Rákóczi-szabadságharcban.
In: 21. k., 2006. p. 107-148. Teljes szöveg

Állattartásunk a Homokhátság közepén a XVII. században.
In: 22. k., 2007. p. 7-128. Teljes szöveg

A városi mészárszékek üzemeltetése Kecskeméten a XVI-XVII. században.
In: 23. k., 2009. p. 237-260. Teljes szöveg

Egyéb tanulmányok:

Bács-Kiskun megyei Levéltár.
In: Magyarország levéltárai / szerk. Balázs Péter. Budapest : Új M. Közp. Lvt., 1984. p. 82-91. Teljes szöveg

A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása : 1844-1852.
In: Adatok a kecskeméti piarista gimnázium színjátszásához / Holczer József . – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Levéltár, 1989. – p. 97-116. Teljes szöveg

Iványosi-Szabó Tibor: A szellemi élet csírái a középkori Kecskeméten.
In: Forrás. – 33. évf. 5. sz. (2001. máj.), p. 90-96. Teljes szöveg

Historiográfiai vázlat. Kecskemét 1686-1849 közötti időszakáról.
In: Forrás. – 34. évf. 2. sz. (2002. febr.), 73-82. Teljes szöveg

Kik voltak, mik voltak a kecskeméti tőzsérek?
In: Forrás. – 44. évf. 3. sz. (2012. márc.), p. 44-61. Teljes szöveg

A közbiztonság hatása a Homokhátság mezővárosainak 1631-1703 közötti gazdasági és társadalmi életére : „A török alatt boldog volt Kecskemét…”.
In: Agrártörténeti szemle. – 53/54. évf. 1/4. sz. (2012 – 2013), p. 1-40. Teljes szöveg

A cívis tolerancia : A mezővárosi közösség formálódása Kecskeméten a kora újkor első századaiban.
In: Forrás. – 45. évf. 12. sz. (2013. dec.), p. 63-72. Teljes szöveg

Iskola és irodalom Kecskeméten a XVI-XVII. században.
In: Forrás. – 46. évf. 5. sz. (2014. máj. ), p. 62-76. Teljes szöveg

Parasztok és cívisek a hódoltság jogszolgáltatásában.
In: Forrás. – 48. évf. 1. sz. (2016. jan.), p. 59-69. Teljes szöveg

Hetedfél évszázad.
In: Forrás 50. évf. 7/8. sz. (2018. júl.-aug.), p. 19-63. Teljes szöveg

Szőlőtermesztés és borkultúra a Homokhátságon a kora újkorban.
In: Forrás. – 53. évf. 7-8. sz. (2021.), p. 3-19. Teljes szöveg

Róla szóló cikkek:

Iványosi Szabó Tibor / Varga Mihály. – (Arcok és vallomások)
In: Köztér. – 2. évf. 8. sz. (1999. aug.), p. 5. Teljes szöveg

Kitüntető címekről döntöttek: Iványosi Szabó Tibor lett Kecskemét új díszpolgára.
In: Petőfi népe – 58. évf. 114. sz. (2003. máj. 17.), p. 6. Teljes szöveg

Intelligens emberek voltak vezető pozíciókban : [Int.] / Rigó Róbert
In: Forrás. – 44. évf. 7/8. sz. (2012. júl.-aug. ), p. 61-72. Teljes szöveg

Elhunyt dr. Iványosi Szabó Tibor, Kecskemét díszpolgára.
In: Hiros.hu. – (2021. 12. 16.)

Emlékezés Iványosi-Szabó Tiborra / Staar Gyula
In: Forrás. – 54. évf. 4. sz. (2022. ápr.), p. 114-124. Teljes szöveg

Dr. Iványosi Szabó András

KJKadmin életrajz,várostörténet ,

Geológus, Kecskemét egykori alpolgármestere

Iványosi Szabó András
Fotó: Köztér

Tősgyökeres kecskeméti családból származik. Szülei 1944 októberében kényszerültek elhagyni Kecskemétet, mivel elrendelték a város kiürítését.  Ideiglenesen Németországba mentek, így Iványosi Szabó András a bajorországi Eichendorfban látta meg a napvilágot 1945. június 30-án.  A család 1946-ban tért vissza Kecskemétre.

Iskoláit a Béke téri általános iskolában, majd a Katona József Gimnáziumban végezte. 1968-ban szerzett geológusi és földrajztanári diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetemen. Először Budapesten, az Állami Földtani Intézetben dolgozott. 1971-ben került ismét Kecskemétre, amikor a Zöldségtermesztési Kutatóintézet munkatársa lett. Ezt követően 31 éven át, 1975-től 2006-ig a Kiskunsági Nemzeti Parkban dolgozott, melynek 1991 és 1997 között igazgatója, majd igazgatóhelyettese volt. 1984-ben egyetemi doktori fokozatot szerzett. Kutatási területei: a Kolon-tó üledék és környezet-földtani vizsgálata, a talajvízjárási szélsőségek természetvédelmi hatása.

1990 októberétől önkormányzati képviselő lett. 1990. október 29-től a Kommunális és Környezetvédelmi Bizottság elnöke és a Városrendezési és Építészeti Bizottság tagja volt. Bizottsági elnöki tisztéről december 31-i hatállyal lemondott, de továbbra is tagja maradt a bizottságnak. 1993 áprilisától az egyházi ingatlanok visszaigénylésére létrehozott ad-hoc bizottság tagja volt. 1995 márciusától a Városrendezési, Környezetvédelmi és Kommunális Bizottság külső tagjaként tevékenykedett, majd 1998. november 4-től ismét külső tagként vett részt ugyanennek a testületnek a munkájában. 2006. október 11-től 2010. október 3-ig Kecskemét Megyei Jogú Város főfoglalkozású alpolgármestere volt. Ezután a Városrendezési, Városüzemeltetési és Környezetgazdálkodási Bizottság munkájában, mint külső tag, valamint a Bácsvíz ZRT igazgatóságában, mint tag vett részt. Biológia-földrajz szakos tanár feleségével két gyermeket neveltek, akiktől több unokájuk született. 

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:

SZAB Földtudományi Szakbizottsága (tag)
TIT Természettudományi Választmánya (tag)
Magyarhoni Földtani Társulat
Magyar Földrajzi Társaság

Elismerései:

Magyarhoni Földtani Társulat emlékgyűrűje (1994)
„Pro Regione – Alföldért”-díj (1998)
Kecskemét Város Környezetvédelméért Díj (1998)
Bács-Kiskun Megye Tudományos Díja (1999)
Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztje (2004)
Kada Elek-díj (2011)
Pro Natura Díj (2012)


 Kötetei, tanulmányai a Katona József Könyvtárban:

Kiskunsági Nemzeti Park  / Szabó Tibor; Buzetzky Győző; Bankovics Attila; Iványosi Szabó András; Tölgyesi István; Tóth Károly[Közread. a] Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, Országos Természetvédelmi Hivatal. – jav. utánny. – Budapest : OTH, [1976]

Tudományos kutatások a Kiskunsági Nemzeti Parkban : 1975-1984 / [Bankovics Attila, Iványosi Szabó András et al.]. – [Budapest] : Hungexpo, 1985

Az Alföld természeti szépségei / Aradi Csaba, Iványosi Szabó András

In: A mi Alföldünk / szerk. Rakonczai János, Szabó Ferenc . – Békéscsaba : Nagyalföld Alapítvány, 1996. – p. 17-36.

A honfoglalás előtt / Iványosi Szabó András, Somogyvári Ágnes, V. Székely György
In: Bronztű, sisak . . . / szerk. Füzi László . – Kecskemét : Forrás Könyv-és Lapkiadó, 2002. – p. 7-24.

Századok sodrában / Iványosi Szabó András, V. Székely György
In: Bronztű, sisak . . . / szerk. Füzi László . – Kecskemét : Forrás Könyv-és Lapkiadó, 2002. – p. 24-31.

Kecskemét : képes városkalauz / Gyergyádesz László; Iványosi Szabó András; Iványosi-Szabó Tibor; Lovas Dániel. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok Kft, 2008. – (Magyar múzsa könyvek)

Kecskemét tanyavilága / Iványosi-Szabó András
In: A magyar tanyás vidékek / szerk. Glatz Ferenc, Csatári Bálint és T. Gémes Tünde . – Budapest : MTA Törttud. Int., 2010. – p. 117-122.

Róla szóló cikkek, források:

Bács-Kiskun megyei tudományos kutatók, szakemberek név és címtára, 1992.

Sikeres kecskemétiek.
In: Köztér .- 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 2. Teljes szöveg

Városházi ki kicsoda .- Kecskeméti Lapok Kft., 1999. – p. 26.

Átadták az idei megyei díjakat
In: Petőfi népe .- 54. évf. 191. sz. (1999. aug. 17.), p. 3. Teljes szöveg

Kitüntetések természetvédelemért
In: Magyar mezőgazdaság. – (2004. márc. 24.), p. 31. 

A táj és az ember : [Int.] / Iványosi Szabó András
In: Köztér. – 7. évf. 5. sz. (2004. máj.), p. 13. Teljes szöveg

Új igazgató a KNP élén
In: Kecskeméti lapok. – 101. évf. 3. sz. (2005. febr. 3.), p. 10.

Alpolgármester két keréken
In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 38. sz. (2006. okt. 26.), p.4.

Iványosi Szabó András hatvanon túl sem tétlenkedik
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 24. sz. (2008. jún. 18.), p. 1, 4-5.

Lehetne több természetvédő, de a gyerekek már tanulják : Rangos díjat kapott a Kiskunsági Nemzeti Park korábbi igazgatója, Iványosi-Szabó András
In:  Petőfi népe. – 67. évf.  94. sz. ( 2012. ápr. 21. szombat ), p. 3.

Vallomások: 70 éves dr. Iványosi Szabó András geológus [elektronikus dok.] / Varga Géza
In: Hirosnaptar.hu. – (2015. jún. 30.)Teljes szöveg

Mi van vele? – Iványosi Szabó András [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2020. 06. 30). Teljes szöveg

Dr. Ittzés Tamás

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene ,,,

hegedűművész, zenekarvezető, egyetemi docens

Ittzés Tamás
Fotó: Banczik Róbert

Ittzés Tamás Budapesten született 1967. szeptember 20-án. Édesapja dr. Ittzés Mihály zenetörténész, a Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet nyugalmazott főigazgató-helyettese, a Magyar Kodály Társaság elnöke; édesanyja Ittzésné Kövendi Kata, a kecskeméti Kodály Iskola ének-zene – angol szakos tanára. Anyai dédapja, dr. Kövendi Dénes Platón-fordító, klasszika-filológus. Testvérei, a Liszt-díjas fuvolaművész Ittzés Gergely, és a Katona József Könyvtár Helyismereti Gyűjteményének munkatársa, Ittzés Ádám.

Tamás hatéves kora óta hegedül (első tanára: Róbert Gábor), a zongorázást pedig nyolcévesen kezdte. 1974-1982-ig a kecskeméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Iskola tanulója, 1982-1986 között a zeneművészeti szakközépiskola hegedű szakos növendéke (tanárai: Galina Danyilova és Rónaszéki Tamás). 1986-ban az Országos Szolfézs Verseny II. helyezettje. A Zeneakadémián 1986-tól karvezetés, 1988-tól hegedű szakos (tanárai: Vermes Mária és Zs. Szabó Mária) hallgató, 1993-ban kitüntetéses diplomát kap. 1991-től a kecskeméti Kodály Iskola tanára, 1991-1995 között a Kecskeméti Kamaraegyüttes tagja, majd koncertmestere, 1996-1999 között (illetve 2005-2008 között alkalmanként) a Kecskeméti Szimfonikus Zenekar koncertmestere. 2009-ben a Zeneakadémián doktori fokozatot szerez (disszertációjának címe: A német barokk szólóhegedű irodalom Bibertől Bachig – hangszertechnikai és kompozíciós összefüggések). 2007-től a Debreceni Egyetem Zeneművészeti Karán tanít. Mesterkurzust tartott a columbusi (Ohio) Capital University-n és a New York-i Brearly Schoolban. 1999-ben az ESTA (Európai Vonóstanárok Szövetsége) konferenciáján bemutató előadásokat tartott a Kodály koncepció hegedűtanításban való alkalmazásáról. 2004-2011-ig az ESTA Hungary elnöki tisztségét töltötte be. 2006-2008-ig Kecskemét Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának művészeti referense. 

Az eMeRTon-díjas kecskeméti Bohém Ragtime Jazz Band (1985) alapítója és vezetője. A Kecskeméti Jazz Alapítvány és a Swing Jazz Kultúráért Alapítvány kuratóriumi elnöke. 1992 óta főszervezője a Nemzetközi „Bohém” Ragtime & Jazz Fesztiválnak. „Sedalia Rag” c. darabjával 2001-ben első díjat nyert a Nemzetközi Scott Joplin Ragtime Zeneszerző Versenyen az Egyesült Államokban.

Elismerései:

1986: Országos Szolfézs és Népdaléneklési Verseny 2. díja
1994, 1995: Magyarországi Dixeland Zenekarok versenye I. díj
2001: Nemzetközi Scott Joplin Ragtime Zeneszerzői Verseny I. díj
2003: Az év jazzegyüttese (eMeRTon)
2010: Megyei Príma Díj
2015: Bozsó János-díj
2020: Artisjus Díj (zenetanári kategória, komolyzene)

Tanulmány:

Ittzés Tamás: Franz Liszt’s influence on the ragtime and swing era : historical and musical paralellisms, Bp. : Magyar Jazzkutatási Társaság, 2011

Hangfelvételek:

12. dixieland jubilee, 2008
4 th International Unicum „Bohém” Ragtime Jazz Festival 1995
Best of Bohém, Vol. 1, 1999
Best of Bohém, Vol. 2, 1999
Bohém live!, 2003
Budapest nagykávéház, 2001
Complete recordings, 1985-2010, 2011
Early Hungarian jazz, 1997
Éjjel az omnibusz tetején, 2001
The Future of Europe Children Festival
Hungarian rag, 1994
Just a closer walk with Joe, 1992
Original rags
Ragtime & jazz fesztivál ’96, 1996
Ragtime & jazz fesztivál ’97, 1998
Some of these days, 1996
Sound of New Orleans, 2008
What a wonderful Bohém world, 2002
Wild romantic blues, 1998

DVD felvételek:

Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2008. március 28-30. 
Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2009. március 27-29.
Bohém Ragtime Jazz Fesztivál 2009. március 27-29.
Live in Ascona, 2009
A Brooklyn-hídtól a Lánchídig, 2010

Róla és a Bohém Ragtime Jazz Band-ről szóló írások:

Bendzsó-gitár, bőgő-tuba : eMeRTon-díjat kapott a Bohém Ragtime Jazzband [Int.] / Ittzés Tamás; Kádár István
In: Magyar demokrata. – 6. évf. 17. sz. (2002. ápr. 24.), p. 26. 

Bohém ragtime – zenész és komoly zenetanár : [Int.] / Ittzés Tamás, Borzák Tibor
In: Szabad föld. – 59. évf. 13. sz. (2003. márc. 28.), p.13. Teljes szöveg

Húszéves a Bohém Ragtime Jazz Band : Heti interjú: Ittzés Tamás zenekarvezető / Gál Zita
In: Petőfi népe. – 60. évf. 242. sz. (2005. okt. 15. szombat), Heti Grátisz p. 4. Teljes szöveg

New Yorkban is vevők ötleteire: „A neves jazzmuzsikusok tudják, hogy létezünk, évente fesztiválozunk” : [Int.] / Ittzés Tamás; Popovics Zsuzsanna. – Fotó. – (Interjú)
In: Petőfi népe. – 65. évf. 295. sz. (2010. dec. 20. hétfő), p. 9. Teljes szöveg

Lehetünk bohémek? / Borzák Tibor. – Fotó. – (Csak kérdezem)
In: Szabad föld. – 67. évf. 12. sz. (2011. márc. 25.), p. 8. Teljes szöveg

Fügefalevél Rag : Beszélgetés Ittzés Tamással, a Bohém Ragtime Jazz Band főbohémjével / Papp Máté
In: Evangélikus élet. – 79. évf. 31. sz. (2014. aug. 3.), p. 12.

Mitől lesz kihagyhatatlan a JAZZFŐVÁROS fesztivál? / Pásztor Andrea. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 112. évf. 14. sz. (2016. júl. 29.), p. 9. Teljes szöveg

Négy napra újra Kecskemét lesz a jazz fővárosa / Pásztor Andrea
In: Kecskeméti lapok. – 113. évf. 14. sz. (2017. aug. 3.), p. 7. Teljes szöveg


Ittzés Tamás – Lanczkor Gábor: A Lutherek – Ragtime-opera Debrecenben / Írta: Antalffy Yvette
In: Montazsmagazin.hu. – (2017. nov 22.) Teljes szöveg

Kortárs zenei tevékenységükért díjazták Ittzés Tamást és Nemes László Norbertet [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2020. 12. 11.) Teljes szöveg>>

Óriási buli volt az idei Jazzfőváros is [elektronikus dok.] / Tóth Enikő
In: Hiros.hu. – (2022. 08. 07.) Teljes szöveg
 

Dr. Ittzés Mihály (1938-2018)

KJKadmin életrajz,zene ,,

Zenetörténeti kutató, zenepedagógus, karvezető

Ittzés Mihály
Fotó: Banczik Róbert

Ittzés Mihály Sárkeresztúron született 1938. október 8-án. Diplomáját 1963-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneakadémia énektanár és karvezetés szakán. 1963-tól 1970-ig a győri Zeneművészeti Szakközépiskolában tanított szolfézst és elméleti tárgyakat, s több évig vezette az iskola növendékzenekarát. 1966-ban vette feleségül 52 évig hűséges társát, Ittzésné Kövendi Katát, akivel három gyermeket neveltek, Tamást, Gergelyt és a már Kecskeméten született Ádámot. 1970-ben költözött a család Kecskemétre, ahol Ittzés Mihály a kecskeméti Kodály Iskola tanára és kórusvezetője lett. Egykori győri és kecskeméti tanítványai mindig a legnagyobb tisztelettel és rajongással emlegették.

Szakmai munkássága legnagyobb mértékben a Kodály Intézethez köthető. Az intézetnek megalakulása, azaz 1973 óta volt tanára, egyben a könyvtár vezetője, valamint a hazai és nemzetközi Kodály Szemináriumok szervezője és oktatója. 1980-tól huszonegy éven át az Intézet igazgatóhelyettese, közben 1990 és 1992 között megbízott igazgatója volt. 2001-től haláláig részfoglalkozású kutatóként és oktatóként dolgozott tovább, pontosan ugyanolyan intenzitással, mint nyugdíjas évei előtt.

Pótolhatatlan munkát végzett a város zenei életében, a régió, sőt az egész ország ének-zene tanárainak képzésében és továbbképzésében. Szakértelmét számos civil szerveződés hasznosította. A Kodály Fesztivál szakmai kidolgozója volt, de bábáskodott a Népzenei Találkozó létrejötténél is. Nemzetközi zenei tanfolyamokon, konferenciákon, szimpóziumokon rendszeresen oktatott, négy kontinensen tartott előadásokat.

Fő kutatási területe Kodály Zoltán élete és munkássága volt, de foglalkozott a magyar zenetörténet más kérdéseivel is. Több írása jelent meg Lisztről és 20. századi zeneszerzőkről. Bárdos Lajosról kismonográfiát írt 2009-ben. Tanulmányainak válogatott kötete 22 zenei írás címen 2000-ben jelent meg, 2002-ben pedig Zoltán Kodály, In Retrospect címen zenetudományi doktori disszertációja, melyet Finnországban, a Jyväskylä-i Egyetemen védett meg. Rá nagyon jellemző módon a doktori címet a nevében csak hivatalos esetekben használta, akkor is vonakodva. Mint ahogy számos kitüntetésével, díjával sem büszkélkedett, hiszen azokat azért a munkáért, szolgálatért kapta, ami számára természetes volt.

A tanítás, előadások, zenei ismeretterjesztés, szerkesztői és művészeti írói munka mellett számos társadalmi megbízatást vállalt, mindegyikkel szolgálva a magyar zene ügyét. 1993-2001 között a Nemzetközi Kodály Társaság alelnöke, 2007-től a Magyar Kodály Társaság társelnöke, majd 2012-től elnöke volt. 2001 és 2005 között a Nemzeti Kulturális Alap Zenei Szakmai Kollégiumának tagja, majd vezetője volt. Ezeken kívül is több zenei társaságban vállalt tagságot, időnként tisztséget is. A Magyar Művészeti Akadémia 2013-ban választotta rendes tagjává.

Ittzés Mihály az élete utolsó hónapjaiban készült, „Az élet szolgálat” c. portréfilmben így vallott hivatásról, hazaszeretetről:

„Fontos számomra az elvi gondolathűség és a nyitottság egyensúlya, a múlt-jelen-jövő hármasságának szerves egysége a szemléletmódban és a tisztesség… és az »Itt élned, halnod kell!«… vagy inkább így: Élned (vagyis szolgálnod) s halnod itt kell! erkölcsi parancsa.” (Az élet szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018)

Fontosabb tudományos tagságai, funkciói:

Magyar Kodály Társaság (társelnök: 2007-2012, elnök: 2012. májusától)
Nemzetközi Kodály Társaság (alelnök: 1993-2001)
A Nemzeti Kulturális Alapprogram Zenei Szakmai Kollégiuma tagja 2001. jan.1-től, a kollégium elnöke: 2003-2005
Magyar Művészeti Akadémia tagja (2012 decemberétől)

Elismerései:

Kodály Intézetért Díj (1992)
Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje pedagógusnap alkalmából (1998)
Kecskemét Felsőoktatásáért és Tudományos Életéért Díj (1998)
Kodály Zoltán-díj (2001)
Kodály Intézetért Díj (2007)
Kóta-díj zeneszerző és zeneíró kategória (2009)
Szabolcsi Bence-díj (2011)

Művei:

Kodály Zoltán énekgyakorlatai (1970, angol nyelven is)
Ének-zene tankönyv az óvónői szakközépiskolák számára, I-IV. (Róbert Gáborral, 1974-1994, átdolgozással, több kiadásban) 
Ady-Kodály Emléknapok (1979)
A zenei nevelés helyzete Magyarországon (1981)
Molnár Anna, Annie Miller (1986)
Ének-zene : Készségfejlesztés és alapfokú zeneelmélet óvodapedagógus-jelöltek számára (Róbert Gáborral, 1989)
Ének-zene : Óvó- és tanítóképző főiskolák (Róbert Gáborral, 1994)
„A múlt csak példa legyen” : a magyar történelem Kodály Zoltán műveiben (1996)
22 zenei írás (1999)
Zoltán Kodály, in retrospect (2002)
Kodály (2008)
Bárdos Lajos (2009)

Művei szerkesztőként, közreműködőként:

Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézet Kecskemét (szerk. 1976)
In memoriam Nemesszeghy Márta (szerk. 1978)
A Kodály Intézet évkönyve (szerk.1982)
A Kodály Intézet évkönyve (szerk. 1983)
In memoriam Bodon Pál (szerk. 1984)
Zene és ifjúság : Tanácskozás a zenei nevelésről (szerk. 1984.)
A Kodály Intézet évkönyve (szerk. 1986)
Pillantás az alkotóműhelybe (szerk. 1990, angol nyelven is)
In memoriam Vásárhelyi Zoltán (szerk. 1997.)
A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (szerk.2001)
M. Bodon Pál 1907. évi Csík megyei népzenegyűjtése (szerk. 2001)
Csenki Imre emlékkönyv (szerk. 2004)
Intonation and vocal training in choir (szerk. 2005.)
Kodály öröksége (előszó, 2006)
Kodály Intézet évkönyve 2000-2005 (szerk.2007)

Cikkei teljes szöveggel:

Ady visszhangja Kodály műveiben
In: Forrás. – 9. évf. 11. sz. (1977. nov.), p. 36-39. Teljes szöveg

Bartók Béla és Kecskemét
In: Forrás. – 13. évf. 3. sz. (1981. márc.), p. 76-87. Teljes szöveg

„… hogy a nép hangja mindig szabadon szólhasson!” : Kodály Zoltán életművének közéletlisége
In: Forrás. – 14. évf. 12. sz. (1982. dec.), p. 20-26. Teljes szöveg

Háry Jancsi Kecskeméten
In: Forrás. – 16. évf. 8. sz. (1984. aug.), p. 92-95. Teljes szöveg

Vejnemöjnen muzsikál : Kodály és a Kalevala
In: Forrás. – 17. évf. 2. sz. (1985. febr.), p. 34-41. Teljes szöveg

Zenei élet Kecskeméten a XIX. század végén
In: Forrás. – 22. évf. 7. sz. (1990. júl.), p. 73-78. Teljes szöveg

Kodály országa? : Egy magyar rapszódia avagy a zenepedagógia keservei és örömei. – (110 éve született Kodály Zoltán)
In: Forrás. – 24. évf. 12. sz. (1992. dec.), p. 57-62..Teljes szöveg

Bartók népzenetudományi főműve kapcsán : Magyar népdalok – Egyetemes Gyűjtemény
In: Forrás. – 25. évf. 3. sz. (1993. márc.), p. 93-96. Teljes szöveg

Emlékek, találkozások
In: Forrás. – 26. évf. 3. sz. (1994. márc.), p. 93-99. Teljes szöveg

Zenei vonatkozások a Bánk bánban
In: Forrás. – 26. évf. 8. sz. (1994. aug.), p. 44-48. Teljes szöveg

Magyar Beethoven : Bartók halálának 50. évfordulójára
In: Forrás. – 27. évf. 9. sz. (1995. szept.), p. 39-42. Teljes szöveg

Zeneirodalmat és nem zenetörténetet tanítunk (részlet) 
In: Parlando.- 38. évf. 1. sz. (1996. január), p. 3-4. Teljes szöveg

Szolfézs-gond(olat)ok : Utóhang a debreceni Bárdos-szimpóziumhoz
In: Parlando. – 40. évf. 4. sz. (1998. április), p. 29-32. Teljes szöveg

Poeta doctus in musica : Bárdos Lajos centenáriuma
In: Forrás. – 31. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 82-86. Teljes szöveg

Nyílt levél Trencsényi Lászlóhoz
In: Iskolakultúra. – 10. évf. 8. sz.  (2000. aug. ), p. 115-119. Teljes szöveg

Emlékek, találkozások : Vásárhelyi Zoltán, 1900-1977
In: Forrás. – 32. évf. 11. sz. (2000. nov. ), p.92-96. Teljes szöveg

Egy „antimuzikális” költő, avagy Weöres Sándor a zeneszerzők szövegírója : előszó-féle egy készülőben lévő jegyzékhez
In: Forrás. – 35. évf. 6. sz. (2003. jún.), p.35-37. Teljes szöveg

Vitairat a magyar zenei közoktatásért
In: Hitel. – 16. évf. 7. sz. (2003. júl.), p.47-51.Teljes szöveg

Weöres Sándor gyermekversei zenei tükörben : Miért szerethetik a gyerekek Weöres Sándor verseit?
In: Könyv és nevelés. – 8. évf. 2. sz. (2006 ), p. 59-70. Teljes szöveg

Bartók-élmények
In: Forrás. – 38. évf. 3. sz. (2006. márc.), p. 52-56. Teljes szöveg

János a vérzivatarban : avagy egy másik Háry János a kecskeméti Katona József Színházban
In: Forrás. – 38. évf. 10. sz. (2006. okt.), p. 124-128. Teljes szöveg

A kecskeméti Kodály Intézetről
In: Magyar múzeumok. – 13. évf. 4. sz. (2007 tél ), p. 9-10. Teljes szöveg

Kecskeméti Kodály-körkép. – fotó
In: Muzsika. – 50. évf. 12. sz. ( 2007. dec.), p. 15-21. Teljes szöveg

Kodály Zoltán és tanítványai : Könyv egy korszakos jelentőségű 20. századi zenei-szellemi műhely kisugárzásáról
In: Muzsika. – 51. évf. 7. sz. (2008. júl.), p. 32-35. Teljes szöveg

Nyolc és fél – Eősze László születésnapjára
In: Muzsika. – 51. évf. 11. sz. (2008. nov.), p. 7. Teljes szöveg

A népzenekutatás Kodály nyomdokain
In: Forrás. – 125 éve született Kodály Zoltán 39. évf. 12. sz. (2007. dec.), p. 101-104. Teljes szöveg

Népzene és zenetörténet
In: Muzsika, 2009. (52. évf.), 12. sz. Teljes szöveg

Művészpalánták zenekari hangversenye Kecskeméten
In: Parlando. – 52. évf. 5. sz. (2010 ), p. 59-60. Teljes szöveg

Kincs, ami van – és ami nincs, bár lehetne. – (A muzsika postaládájából)
In: Muzsika. – 54. évf. 1. sz. (2011. jan.), p. 48. Teljes szöveg

Zeneirodalom : Egy tankönyv, amelyet minden zenekedvelő élvezettel és haszonnal forgathat
In: Forrás. – 43. évf. 3. sz. (2011. márc.), p. 108-112. Teljes szöveg

Egy nagy életpálya tükre : Bónis Ferenc: Élet-pálya: Kodály Zoltán
In: Hitel. – 25. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 115-118. Teljes szöveg

További művei az OLIB katalógusban

Róla szóló irodalom, források:

Az élet munka / Horváth Ágnes
In: Köztér. – 1. évf. 2. sz. (1998. aug.), p. 7. Teljes szöveg

Díjátasádok a városházán
In:  Petőfi népe. – 54. évf. 17. sz.  (1999. jan. 21. ), p. [4.]

Kodály-díj Ittzés Mihálynak : [Fotóhír]
In: Kecskeméti lapok. – 97. évf. 49. sz. (2001. dec. 20.), Hírös találkozások mell., p.1.

Kiosztotta díjait a Pro Renovenda Cultura Hungariae Alapítvány
In: Köznevelés. – 58. évf. 5. sz. (2002. febr. 1.), p. 3.

Ittzés Mihály : zenepedagógus (Sárkeresztúr, 1938. október 8.)
In: Napút. – 9. évf. 10. sz. (2007. dec.), p. 121-122.

Apáról fiúra szállt a zene szeretete : Ittzés Mihály nem csukja be maga mögött a „Kodály-ajtót” / Sipiczki Sándor. – Fotó
In: Kecskeméti lapok. – 104. évf. 1. sz. ( 2008. jan. 10.), p.6-7.

Ittzés Dr. köszöntése
In: Parlando. – 50. évf. 4. sz. (2008 ), p. 40-41.

A zene művészet! : [Int.] / Kállai Erzsébet. – Fotó
In: Hírös naptár. – 1. évf. 8. sz. (2008. okt.), p. 6. Teljes szöveg

Portréfilm:
Az élet szolgálat – Portréfilm Ittzés Mihályról, MMA, 2018. Előzetes

Horváth Mária

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,

Animációs filmrendező

Horváth Mária
Fotó forrása

1952-ben született, gyermekkorát a dunántúli Erdősmecskén, majd Vémeden töltötte. A pécsi művészeti gimnáziumba jelentkezett, ötvös vagy szobrász szeretett volna lenni. Egy alkalommal a gimnáziumban tartott előadást Mikulás Ferenc az éppen akkor működését kezdő kecskeméti rajzfilmstúdióról, ami annyira magával ragadta, hogy Pócs Péterrel megpróbálkoztak a felvételivel. 1971-ben Horváth Máriát felvették és Kecskeméten maradt. Egy éves tanulási folyamat előzte meg első rajzfilmes próbálkozását. Zeneszerzést, pantomimet tanult, rajzfilmekről szóló előadásokat hallgatott.
Először a János vitéz című filmben működött közre a színezésben, majd Sipos Szabó Tamással készített először fázisrajzokat. Az első film, amelyben már animált, az Egér a Marson című animációs film volt.
Első önálló filmjét 1982-ben Weöres Sándor Az éjszaka csodái című verse alapján készítette el a Kaláka együttes zenéjével. Ezzel rögtön díjat nyert az ottawai Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon.
1983-ban készítette el az Ajtó című sorozatának 8. epizódját, melyet két díjjal is elimertek, 1993-ban pedig Zöldfa utca 66.című animációs filmjét Európa 16 legjobb animációs filmje közé választották.
Nevéhez fűződik a Magyar Népmesék sorozata 1977-től (társrendezőként a Magyar Népmesék 2. sorozatában elkészült Király Kis Miklós, A királykisasszony jegyei és az Egyszemű, kétszemű, háromszemű című filmeknél), a Zöldfa utca 66. az 1992-es évből vagy a Lázár Ervin műveiből készült Mesél a kő című animáció 2004-ből.
2011-ben újrarendezte A Négyszögletű Kerek Erdő című munkáját 3D-ben, melyhez Rátai Dániel találmányát, a Leonar3Do programot használta. Az animációs filmek mellett foglalkozik többek közt könyvillusztrációval, plakát, látvány- és színpadtervezéssel, bábszínházi figuratervezéssel is. Részt vett Késmárky Mária és Pejkó Zsuzsa által az első osztályosok számára írt Világlátó című tankönyv illusztrálásában, melyet a Kírius Kiadó jelentetett meg. Számos alkalmazott grafikai munkát is vállalt: CD- és kazettaborítókat, zenés könyveket tervezett.
Részt vett  a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat művészeti díjait odaítélő kuratóriumának munkájában is. Számos helyen nyílt kiállítása papírmasé alkotásaiból (pl. a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban és Budapesten az Újpest Galériában.

Filmográfia:

Az éjszaka csodái (1982) >>
Ajtó 8. és Ajtó 9. (1983)
Magyar Népmesék 2. (1979-1984)
Az első Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szemléjének szignál filmje (1985)
Ajtó 2. és Ajtó 3. (1987)
 A 2. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálfilmje (1988)
 Magyar Népmesék 4. sorozata (1989-1995)
Zöldfa utca 66. (1992)
A 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál szignálja (1993)
A kis emberek dalai (1997)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájáról” (2000)
Mesél a kő (2004)
Magyar Népmesék 7. sorozata (2007-2011)
A Négyszögletű Kerek Erdő: Szörnyeteg Lajos, jáj de álmos (2009)
A Négyszögletű Kerek Erdő (2011)

Bábszínházi munkáiból:

Gombra nyíló kapu – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2004
Rongyláb – Győri Nemzeti Színház, 2006
Etűdök népdalokra előadó – Nemzeti Táncszínház, 2006
A kék ruhás kislány története – Ciróka Bábszínház, Kecskemét, 2006
Varázsfuvola – Vaskakas Bábszínház, Győr, 2010
A kalapba zárt lány – Veszprémi Kabóca Bábszínház, 2010
Okker és Türkiz bemutató – Ciróka Bábszínház, 2011
A téli tücsök meséi – Ciróka Bábszínház, Kecskemét; Petőfi Sándor Művelődési Központ, Kiskőrös; Vigyázó Sándor Művelődési Ház, Budapest, 2012

Elismerései:

Az éjszaka csodái – Ottawa Nemzetközi Animációs Filmfesztivál második helyezés (1982)
Ajtó 8. – Krakkói Fesztivál, különdíj (1984)
Ajtó 8. – Kecskeméti Filmszemle, kategóriadíj (1985)
Szignálfilm – Espinho, a zsűri különdíja (1986)
Szignálfilm – Hamilton, 1. díj a reklámkategóriában (1986)
Kecskeméti Animációs Filmszemle plakátja – a „Hollywood Reporter” fesztivál díja (1986)
 Balázs Béla-díj (1990)
Magyar népmesék-sorozat – Kőszeg, a zsűri különdíja (1991)
Zöldfa u. 66. – Espinho, 1. díj kategóriájában (1992)
Zöldfa u. 66. – Kecskemét, a zsűri különdíja (1993)
IV. Kecskeméti Animációs Fesztivál plakátja – 11e Festival de Cinéma Animation de Baillargues, Nemzetközi plakátverseny, 1. díj (1996)
Kis emberek dalai – Retina ’98, a legjobb animációs munka díja (1998)
Állóképek – „Rajzok egy élet tájairól” – Nemzetközi Film és Videó Fesztivál, Sellye Város Díja (2000)
Magyar népmesék: A kővé vált királyfi – Hida Nemzetközi Animációs Népmese és Legenda Fesztivál, Japán, a zsűri különdíja (2004)
Magyar népmesék: Cerceruska – CICDAF 2004 (China International Cartoon and Digital Art Festival), Changzhou, Kína, a zsűri különdíja (2004)
Balázs Béla-díj (2002)
Katona József-díj (2010)
Magyarország Érdemes Művésze Díj (2023)

Róla szóló cikkek, források:

Világra nyíló Ajtók : [Int.] / K. J.
In: Kecskeméti szemle. – (1990. jún.), p. 12-13.

Közelkép Horváth Mari Balázs Béla-díjas filmrendezőről / Kiss Márta
In: Köztér. – 1. évf. 5. sz. (1998. nov.), p. 9. Teljes szöveg

Fától a kerek erdőt / Csenki Csaba. – (Arcélek)

In: Kecskemét magazin. – 1. évf. 4. sz. (2006. máj.), p. 29.

Az animáció vezető műhelye : 300 film, 100 díj és világhíres sorozatok 35 év alatt
In: Petőfi népe. – 61., [évf.] 152. sz. (2006. júl. 1. szombat), p. [1.], 5. Teljes szöveg

Világsiker a hazudós mese : Amerikában is díjazták a kecskeméti animációs folklórt / Varsányi Gyula
In: Népszabadság. – 66. évf. 264. sz. ( 2008. nov. 12. szerda ), p. 10. Teljes szöveg

Színjáték szivárványra : Teljes teret befogadó animáció és mozgásszínház / Rákász Judit
In: Petőfi népe. – 66. évf. 14. sz. (2011. jan. 18. kedd), p. 5. Teljes szöveg

Kirándulás a műfajok között
In: Magyar demokrata. – 17. évf. 25. sz. ( 2013. jún. 19. ), p. 50-52. Teljes szöveg

Rajzok egy élet tájairól : Horváth Máriával Váczi Mária beszélget / Váczi Mária. – ill.
In: Forrás. – 48. évf. 1. sz. ( 2016. jan. ), p. 70-98. Teljes szöveg

A KönyvtárMozi látogatói is szeretik a Cigánymeséket : Két epizódot még Horváth Mária rendez, majd átadja a helyét a fiataloknak / Popovics Zsuzsanna
In: Petőfi népe. – 73. évf. 3. sz. (2018. jan. 4. csütörtök), p. 6.

Hollósy Katalin

KJKadmin életrajz,képzőművészet,kulturális élet ,

grafikus, zománcművész

Hollósy Katalin
Fotó forrása

Hollósy Katalin 1955. február 28-án született Nemesnádudvaron. Általános iskolába szülőhelyén járt, majd a bajai Tóth Kálmán Gimnázium francia tagozatán érettségizett.

A középiskola elvégzése után a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán szerzett diplomát 1979-ben, majd 1987-ben a Juhász Gyula Tanárképző Főiskola rajz szakon, 2002-ben a Magyar Iparművészeti Főiskola művészeti menedzser szakán és végül 2004-ben a Pécsi Tudományegyetem művelődésszervező oklevelet szerzett.

Tanított a kecskeméti II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában, az Angolkiasszonyok Ward Mária Leánygimnáziumában, egy éven keresztül pedig Kunbaracson volt iskolaigazgató.

A tanítás mellett folyamatosan bővítette tudását. Részt vett a Szappanos István által vezetett, a rajztanárok továbbképzését célzó nyári táborokon is. Később megismerkedett a tűzzománcozással, mely a színes ceruza mellett fő műfaja lett. A tanítás során az általa vezetett zománcműhelyben a diákjaival is megismertette és megszerettette ezt a technikát.

1999-ben Turi Endre invitálását elfogadva a Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhelyének munkatársa lett, melynek pedig 2013. január elsejétől vezetői tisztjét tölti be.

Műveit számtalan hazai és nemzetközi zománcművészeti kiállításon mutathatta be, többek között 1994-ben a salzburgi Taxham Galériában, 1998-ban a Kecskeméti Képtárban, 2000-ben az Újpest Galériában és Strohner Józseffel, Balanyi Károllyal összefogva Svájcban, Glattfeldenben, a Galeria Quattropaniban 2005-ben.

Díjak:

1987 Országos Alkotóművészeti Kiállítás Iparművészeti Kategória díja,
1989 „Vigyázat, Törékeny!” – a Holland és a Magyar Televízió díja,
1990 Bács-Kiskun Megyei Kiállítás grafikai díja,
1996 „Téli Tárlat” grafikai díj,
2004  II. Budafoki Nemzetközi Zománcművészeti Triennále díja /MAOE/,
2009 I. Ukrajnai Nemzetközi Zománcművészeti Fesztivál díja – Ukrajna,
2010 „Fehér éjszakák képei” I. Szentpétervári Nemzetközi Zománcművészeti Biennále díja, Oroszország,
2011 „Special Award” – a Japán Zománcművészek Társaságának 44. Nemzetközi Kiállítása, Japán;
          „Tűzvirág” III. Nemzetközi Zománcművészeti Kiállítás díja, Naszvad, Szlovákia,
2012  „Special Award” – a Japán Zománcművészek Társaságának 44. Nemzetközi Kiállítása, Japán; 
           „Tűzvirág” IV. Nemzetközi Zománcművészeti Kiállítás díja, Naszvad, Szlovákia;
           XXXVIII. Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep nagydíja, Kecskemét;
          „Beyond Borders: Experimentation and Innovation in Enameling” 11th International Juried Enamel Exhib.;   
„Legyen a zene mindenkié” országos kiállítás, KMJV díja
           NCEG, California, USA;

Ösztöndíjak:

1988 Bács-Kiskun Megyei Tanács Művészeti Ösztöndíja,
1991 Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelep ösztöndíja,
1992 Kecskemét Város Művészeti ösztöndíja,
1995 Művelődési Minisztérium Eötvös József Alapítvány ösztöndíja,
1995 Studenicai Nemzetközi Biennálé ösztöndíja -grafika (Jugoszlávia),
1998  Viborg Város Grafikai ösztöndíja -grafika (Dánia),
1999  Nagyenyed Ösztöndíja /Aiud/-grafika ( Románia),
2001  NKA támogatásával. I. Indiai Nemzetközi Zománcművészeti Találkozó ösztöndíja,
2003 Erfurti Werkstette ösztöndíja (Németország); NKA, részvétel a Morez-i Nemzetközi Zománcművészeti Találkozón,
2005 Nemzeti Kulturális Alapprogram alkotói ösztöndíja murália befejezésére; Kecskemét MJV ösztöndíja; NKA, részvétel az I. Weimari Nemzetközi Zománcművészeti találkozón ,
2006 Kecskemét MJV ösztöndíja,
2007, 2009. Frydlanti Nemzetközi Zománcművészeti Szimpózium ösztöndíja (Cseh Közt.),
2008 NKA, részvétel a 42. Japán Nemzetközi Zománcművészeti Kiállításon; NKA, részvétel az I. Ukrajnai Nemzetközi Zománcművészeti Fesztiválon,
2009 INTERART 2009, Nagyenyed, Nemzetközi Művésztelep ösztöndíja (Aiud, Románia),
2010 Kecskemét MJV, részvétel az I. Szentpétervári Nemzetközi Zománcművészeti Biennálén,
A Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával több alkalommal dolgozhatott a kecskeméti Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepen.

Művei gyűjteményekben:

Alkotótelepek Gyűjteménye, Aiud, Románia;
Frydlanti Nemzetközi Zománcművészeti Gyűjtemény, Frydlant Muzeum, Cseh Köztársaság;
Gyulavári Almássy-Wenckheim Kastély Kortárs Gyűjteménye;
Katona József Múzeum, Kecskeméti Képtár, Kecskemét;

Kutna Hora Város Gyűjteménye, Cseh Köztársaság;
Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely Gyűjteménye, Kecskemét;
Petőfi Emlékmúzeum, Kiskőrös;
Thompson Enamel – Kortárs Zománcművészeti Múzeum Gyűjteménye, USA;
Tiszakécskei Alkotótelepek Gyűjteménye;
Studenicai Grafikai Gyűjtemény, Szerbia;
Nemzetközi Kortárs Zománcművészeti Gyűjtemény, Ukrán Iparművészeti Múzeum, Kiev,
TŰZVIRÁG Naszvadi Képzőművészeti Szabadiskola, Szlovákia.

Róla szóló cikkek, források:

Hollósy Katalin képzőművész kiállítása nyílt meg múlt héten Baján, az újvárosi Általános Művelődési Központ iskolagalériájában. A megnyitót Kovács Zita művészettörténész … : [Fotóhír] / Lőrinczi Csaba
In: Petőfi népe. – 54. évf. 113. sz.  (1999. máj. 17. ), p. 2. Teljes szöveg

Büszke vagyok a szülőfalumra / Hollósy Katalin
In: Petőfi népe. – 54. évf. 233. sz.  (1999. okt. 6., szerda ), p. 10. Teljes szöveg

Baja. Közös kiállításon áll a vonatkerti gyakorló 10 éves iskolagalériában közönség elé Hollósy Katalin grafikus- és tűzzománc, Jászberényi Matild textil- és Klossy Irén grafikusművész…: [Hír]. 
In: Petőfi népe. – 60. évf. 230. sz. (2005. okt. 1. szombat), p. 3. Teljes szöveg

Lángokkal írt zománc-álmok / Bera Linda
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 28. sz. (2007. aug. 30.), Magyar múzsa mell., p.8.

Ember és természet zománcképei
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 35. sz. (2007. okt. 18.), p.18.

Hollósy Katalin három alkotását válogatták ki a japán tárlatra / B. F. I.
In: Petőfi népe. – 63. évf.  283. sz. ( 2008. dec. 4. csütörtök ), p. 4. Teljes szöveg

Amerikában díjazták a művésznőt : Kaliforniai élményeiről mesélt Hollósy Katalin / Popovics Zsuzsanna
In: Petőfi népe. – 68. évf.  78. sz. ( 2013. ápr. 4. csütörtök ), p. 2.

Hollósy képei. Kecskemét. Hazatérések … címmel nyílt meg Hollósy Katalin zománcművész tárlata a Hírös Agórában … : [Fotóhír] / S. H.
In: Petőfi népe. – 70. évf.  274. sz. (2015. nov. 23. hétfő), p. 5.

Kodály inspirációk zománcban [elektronikus dok.].
In: Hiros.hu. – (2017. 03. 18.) Teljes szöveg 

Zománcművészeti almanach : A Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepeinek és Alkotóműhelyének munkássága 1975-2003 / szerk. Gyergyádesz László és Pap Gábor; [fotók. Kiss Béla]. – Kecskemét : Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat, 2003.

Tűzzománcművészek Magyar Társasága = Hungarian Society of Enamel Artists / [szerk. ifj. Gyergyádesz László].– [Kecskemét] : Tűzzománcművészek Magyar Társasága, 2007.

A Nemzetközi Zománcművészeti Alkotótelepek 40 éve : válogatás a Nemzetközi Zománcművészeti Alkotóműhely gyűjteményéből, 1975-2014 / […szerk. Hollósy Katalin és Pálinkás Szilvia].– Kecskemét : Kecskeméti Kortárs Művészeti Műhelyek Nonprofit Kft., 2014.

Kortárs magyar tűzzománcművészet : a Muravidék Baráti Kör Kulturális Egyesület kiállítássorozata, 2008-2015 = Zeitgenössische ungarische Emailkunst : Ausstellungsreihe des Vereins Freundeskreis Murgebiet, 2008-2015 / szerk. Győrffy Sándor, Ruda Gábor. – Pilisvörösvár : MBKKE, 2015.

Heltai Nándor (1930-2017)

KJKadmin életrajz,kulturális élet,várostörténet ,,,

Újságíró, szerkesztő, közíró, népművelő, helytörténész

Heltai Nándor
Fotó: Bahget Iskander

Győrben született, 1930. március 13-án. 1949-ben érettségizett szülővárosában, a bencés gimnáziumban. Ezután diszpécser volt a győri autógyárban, majd katona Kiskunmajsán. 1953-ban Csornára került, ahol könyvtárvezetőként dolgozott. 1956-ban könyvtárosi diplomát szerzett a budapesti főiskolán. 1957-ben került Kecskemétre, ahol nyomdászként kezdett dolgozni. A Városi Tanács népművelési felügyelője volt 1959 és 1970 között.
Nevéhez fűződik a kecskeméti Népzenei Találkozók elindítása. A legnevesebb magyar írókat (többek között Németh László, Illyés Gyula, Weöres Sándor) részvételével szervezett irodalmi esteket.
1960-1961-ben a Kecskeméti Műsor című lap szerkesztőjeként és a Petőfi Népe újságírójaként, később rovatvezetőjeként (1970. november 1- jétől  1973-ig) is tevékenykedett. 1976 és 1983 között ismét ő szerkesztette a Kecskeméti Műsort.
1973-tól nyugdíjazásáig, 1991. december 31-éig a Petőfi Népe főmunkatársa, majd 1992-től szerződéses munkatársa volt. 1989-től rendszeresen publikált a Kecskeméti Lapokban is, főként a helytörténet témakörében. Munkásságában kiemelkedő a Katona-kultusszal kapcsolatos tevékenysége.
Több önálló kötetet jelentetett meg Kecskemét város helytörténetével, valamint neves helyi személyekkel kapcsolatban. Az általa írt kecskeméti útikönyvek alapművek a helytörténeti és a turisztikai tájékozódásban.
1958-tól a Katona József Társaság, 1984-től pedig a Kecskeméti Városszépítő Egyesület tagja.
2017. szeptember 1-jén hunyt el Kecskeméten.

Elismerései:

Kecskemét Művészetéért Emlékérem (1977)
Kós Károly emlékérem (1989)
Pilinszky-díj (1996)
Kecskemét  Közművelődéséért Díj (2001)
Katona József-díj (2004)
Tóth Lászó-díj (2008)
Bács-Kiskun Megye Építészetéért Díj (2009)
Szilády Károly-díj (2009)
Hunyadi-díj (2011)

Művei:

Bács-Kiskun megye (1974)
Bugaci Csárda (1996)
Ébredező városrészek : Szeleifalu, Alsószéktó, Kiskecskemét, Homokbánya (2006)
„Elveték a jó magot” : „a tényerő-dús” Széchenyi és a kecskeméti Liebenbergek (2005)
„És egyszer csak elkezdődtek a kecskeméti népzenei találkozók…” (2003)
„Fel tehát magyar népe Kecskemétnek” : Kossuth Lajos és Kecskemét (2001)
Gólok, bajnokok, sorsok : A Kecskeméti Testedző Egyesület 75 éve (1987)
Hunyadiváros : utcák, terek, kertek, épületek, családok, sorsok (2005)
„Isten és emberiség jutalmazza őt érdemei szerint” : Ács Károly, a „tettekben hazafi” küzdelmes élete (2004)
Kecskemét [Útikönyv, történelmi háttérrel] (több kiadásban: 1972, 1973, 1985, 1998)
Kecskemét jelesei (Váry Istvánnal közösen), (1968)
„A kecskeméti oltóág” : Németh László és a hirös város (1997)
Kincses Kecskemét : várostörténeti olvasókönyv (2005)
Kodály Zoltán és szülővárosa, Kecskemét : dokumentumok, emlékek (2008)
Máriát dicsérni hívek jöjjetek! : boldogasszony anyánk kecskeméti kultusza (2006)
„Ma a kis Magyarországnak ez a város a szemefénye” : Móricz Zsigmond és a hírös város (2004)
Mit üzen az öreg kőtemplom? : A Szent Miklós -templom bemutatása, építéstörténete, városhistóriai hátérrel (2002)
„Munkával szentelt táj” : Katonatelep, Talfája, Úrrét (2009)
„A nemzetnek tanító oskolái” (2001) 
Nyomdászat Kecskeméten (1980) 
„Örökre ide fészkelem magam” (2000) 
A reneszánsz ember : Bóbis Gyula az első kecskeméti olimpiai bajnok (2010)
Száz éves a kecskemét-fülöpszállási vasútvonal, 1895-1995 (1995)
A szeretnivaló klub (2011) 
„Szívébe fogadott Kecskemét” (1982) 
„Tisztelte a magyar munkát és a magyar munkást” (2014) 
Tóth László, a hírlapíró és szerkesztő (2000) 

Tanulmányok, könyvrészletek:

Abaposztós esküdtektől a nyakkendős képviselőkig In: Városházi ki kicsoda? (1999) p. 60-72.
Adatok Kecskemét zenetörténetéhez. In: A Kodály Intézet jubiliumi évkönyve (2001) p. 113-127.
A Katona József Társaság száz éve : 1891-1990. In: A Katona József Társaság évkönyve (1991) p. 11-116.
Kecskemét kecskeméti utcanevei. In: Kecskeméti tükör (1989) p. 101-104.
Kecskemét. In: Petőfi emlékhelyek a Kárpát-medencében 1996) p. 75-86.
A kecskeméti munkáslapok története. In: Népkutató-Honismereti Kör évkönyve (1966) p. 1-39.
Miért mondatta le Rákosi Tóth László polgármestert? In: Kecskeméti tükör (1989) p. 31-33.
A petróleumtól a lézerfényig : Kiss András aranykoszorús mesterfotográfus életútja. In: Fényképalbum, ami maradt (2001). p. 7-50.

Szerkesztésében, közreműködésével megjelent munkák:

Aranyhomok : Antológia (1962)Ű
Bács-Kiskun megye siker kalendáriuma (1996)
Baja (1974, 2. kiad. 1977)
Emlékeink dr. Bakkay Tiborné Bodor Éváról (1994)
Jancsó Miklós (1982)
Katona József emlékév, 1961-1962 (1961)
Kecskemét : Andruskó Károly fametszetei (1976)
Kecskemét : tanulmányok a város múltjáról, jelenéről, 1368-1968 (1968)
Kecskeméti Zenei Napok (1962)
Két folyó között : Bács-Kiskun (angolul és németül is megjelent) (1995, 2001)
Petőfi és Kecskemét (1988)

Róla szóló cikkek, források:

Új magyar irodalmi lexikon / főszerk. Péter László. – 2. jav., bőv. kiad. – Budapest : Akadémiai Kiadó, 2000. – 2. kötet, p.861.

„A hírös város népművelésének lelke, spiritus rectora”
In: Kecskeméti lapok. – 96. évf. 10. sz. (2000. márc. 14.), p. 6.

Kecskemét tudós kultúrosa.
In: Köztér .- 4. évf. 2. sz. (2001. febr.), p. 4. Teljes szöveg

Aki ministráns, az látja az oltár füstjét.
In: Petőfi népe .- 63. évf. 104. sz. (2008. máj. 5.), p. 11. Teljes szöveg

A kecskeméti szellemi élet „spiritus rectora”. – Fotó
In: Hírös naptár. – 2. évf. 7. sz. (2009. szept.-okt.), p. 1, 5. Teljes szöveg

Városformáló író, kutató. – Fotó
In: Hírös naptár. – 3. évf. 2. sz. (2010. márc. – ápr.), p. 4-5. Teljes szöveg

Hunyadi-díjasunk : Heltai Nándor
In: Hunyadivárosi hírmondó .- 4. évf. 2. sz. [2011.], p. 9.

Elhunyt Heltai Nándor.
In: Petőfi népe. – 72. évf. 206. sz. (2017. szept. 4. hétfő), p. [1.]

Hegedűs Zoltán

KJKadmin életrajz,kulturális élet,zene

ny. főiskolai docens, népzenész, zenekarvezető

Hegedűs Zoltán
Fotó: Banczik Róbert

1952-ben született a Duna-parti Fajszon.

Vegyésztechnikusként végzett, majd a GAMF-on és a BME Gépészmérnöki Karán szerzett diplomát. Tanulmányaiban ezután a BME szakmérnöki képzése és az SZKI mérnöktovábbképző tanfolyamai következtek. Közben az MMG AM Vezérléstechnikai Gyár fejlesztőmérnöke, majd a BRG Elektromechanika Rt. fejlesztésének vezetője lett. Tanári pályafutása 1991-ben kezdődött a Kecskeméti Főiskolán: robottechnika, ipari információs rendszerek, hidraulika, pneumatika, ipari folyamatok mérése tárgyak előadásait tartja – olykor angol nyelven is. Jegyzetei jelentek meg hidraulika, ipari rendszertechnika, robotprogramozás témakörökben. Kutatási területei: a robottechnika, az ipari képfeldolgozás, az automatikus mérő- és irányítórendszerek.

Másik tevékenységi területe a népzene. 1982-ben alapította meg a nevét viselő Hegedűs Együttest. Kodály Zoltán-díjas népzenész, néprajzkutató, együttese a Hegedűs Együttes. „…A Collegium Musicum keretében […] reneszánsz kamarazenét játszottunk. Egyszer csak azt mondták nekem: Kéne ide egy népzenész banda, […] nem vállalnám-e el, hogy beindítom ezt a bandát. Elmentem Halmos Bélához, nála végeztem el egy tanfolyamot Szegeden. Nagyon szerettük egymást Bélával. Borzasztóan fáj, hogy már nincs közöttünk. De nagyon büszke vagyok rá, hogy az ő tanítványa lehettem. Szép és nehéz időszak volt. 1982-ben megalapítottam a Hegedűs Együttest. Akkor abbahagytam a reneszánsz kamarazenélést, és népzenét játszottunk. Egyre jobban belemélyedtem. Azt mondta nekem Béla annak idején: – Gyerekek, ne tőlünk tanuljátok a népdalokat, hanem menjetek ki Székre, Kalotaszegre, Székelyföldre, ott eredetiben kell meghallgatni ezeket a dalokat! – Valóban így is történt, és elkezdtük gyűjteni a helyszínen a népdalokat. Ennek nyomán kiemelkedő tudású, itthon és Erdélyben élő idős muzsikusokat kerestünk fel, és rengeteget tanultunk tőlük. 42 szalagon több mint 300 óra archív felvételem van ezekből a gyűjtésekből. Próbálom továbbadni a tanítványaimnak.” 1

„Azt hiszem kimutatták, hogy akik matematikával foglalkoznak, könnyebben elsajátítják a zenét is. Mindenki azt hiszi, hogy az ember a kezével muzsikál, pedig ez nem így van, az ember az agyával muzsikál, és nemcsak arra gondolok, hogy magát a kézkoordinációt is az agy végzi. A zenélés nem egy fizikai tevékenység, aminek a hatására létrejön valami mások számára is kellemes dolog, hanem egy rendkívül koncentrált agyi tevékenység. Amikor játszunk egy táncházban, az embernek állandóan mozog az agya, mert elő kell jönni a következő dallamnak és annak stimmelni kell hangnemben is. Éppen ezért nem érzek ellentmondást a mérnöki munka és a muzsikálás között.” 2

Az idézetek forrásai:
1 Hegedűs Zoltán zenész, a Hegedűs Együttes vezetője (Montázsmagazin, 2014. dec 9.)

2 Kállai Erzsébet: Hegedűs Zoltán kettős élete : 60 éves a Hegedűs Együttes vezetője és a Kecskeméti Főiskola tanára (Hírös Naptár)

Elismerései:

Közművelődésért emlékplakett (1993, Kecskemét)
Kodály Zoltán-díj (2004) 
Bartók Béla Emlékdíj (Hegedűs Együttes) (2006)
Pilinszky János-díj (Hegedűs Együttes) (2012) 
Magyar Ezüst Érdemkereszt (polgári tagozata)(2023)

A Hegedűs Együttes hangfelvételei a Katona József Könyvtárban:

Patakoknak vizei ott is szebben folytak… [hangkazetta] / [ea.] Hegedűs Együttes. – Kecskemét : Hegedűs, 1996.

Visszanéztem félutamból… [CD lemez] / rend. Hegedűs Zoltán, Pálinkás Albert ; Hegedűs együttes. – Kecskemét : Andalgó Bt., 2007.

Róla szóló írások: 

Hegedűs Zoltán, a prímás / Leskowsky Albert. – Fotó
In: Kecskeméti szemle. – (1987. máj.), p. 4.

Népzeneiskola Kecskeméten.
In: Petőfi népe. – 45. évf. 243. sz. (1990. október 16.), p. 3. Teljes szöveg

Tíz év a népzene vonzásában / Borzák Tibor
In: Petőfi népe. – 47. évf. 36. sz. (1992. február 12.), p. 8. Teljes szöveg

Hegedűsék sikerei.
In: Kecskeméti lapok. – 99. évf. 37. sz. (2003. szept. 25.), p. 3.

Kodály-díj a Hegedűs együttes alapítójának [Fotóhír].
In: King magazin. – 4. évf. 18. sz. (2004. dec. 16.), p. 6.

Akiknek a muzsika küldetés : Bartók Béla Emlékdíj a Hegedűs Együttesnek.
In: Kecskeméti lapok. – 102. évf. 17. sz. (2006. máj. 18.), p.11.

25 éves a Hegedűs Együttes.
In: Kecskeméti lapok. – 103. évf. 9. sz. (2007. márc. 22.), p.12.

A hegedűs, a brácsás és a cimbalmos : Örömzene a kertben / Kovács Anett
In: Kecskemét magazin. – 2. évf. 3. sz. (2007. ápr.), p. 12-13.

Együtt zenél gyermekeivel : Márciusban az USA-ban és Kanadában turnéznak / Hraskó István
In: Baon.hu. – (2012. szept. 24.) Teljes szöveg

Pilinszky-díj. A Hegedűs Együttes és Székelyné Kőrösi Ilona főmuzeológus, valamint  a bajai Tarján Levenete nyugalmazott iskolaigazgató vehettev át tegnap a Pilinszky-díjat a kecskeméti városháza dísztermében... [Fotóhír].
In: Petőfi népe. – 67. évf.  275. sz. ( 2012. nov. 24. szombat ), p. 3.

Harminc éves a Hegedűs együttes.
In: Kultúra.hu. – (2013. 02. 05.) Tejles szöveg

Hegedűs Zoltán zenész, a Hegedűs együttes vezetője.
In: Montaszmagazin.hu. – (2014. dec. 9.) Teljes szöveg

Az amerikai magyarokat is megtáncoltatta Hege bácsi : Zeneiskola a nappaliban : „Ha nincs más megoldás, gyakorolni kell” / Popovics Zsuzsanna.
In: Baon.hu. – (2016. jún. 24.) Teljes szöveg

Népzene a könyvtárban
In: Hiros.hu. – (2017. 01. 28.) Teljes szöveg

Hegedűs Zoltán és zenekara húzta a talpalávalót a Wojtyla Házban.
In: Hiros.hu. – (2017. 12. 12.) Teljes szöveg

A gyerekek szeretik a néptáncot : A foglalkozásokon a talpalávalót évtizedek óta a Hegedűs Együttes húzza / Sebestyén Hajnalka.,
In: Petőfi népe. – 73. évf. 32. sz. (2018. febr. 7. szerda), p. 12.

Hatvani Dániel (1937-2006)

KJKadmin életrajz,kulturális élet ,,,

Újságíró, szerkesztő, költő, szociológus

Hatvani Dániel
Fotó: Bahget Iskander

Tiszaderzsen született 1937. január 30-án. 1955-1959 között a Szegedi Tudományegyetem Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. Kecskeméten az SZTK-ban ügyintéző 1960. novembertől 1961. augusztusig.

1961 szeptemberétől 1973 októberéig a Petőfi Népe munkatársa, majd  1973 novembertől 1988 decemberig a Forrás főszerkesztője.

A Forrás könyvek 1974-1989 között és az Új Auróra 1990-1991-es főszerkesztője. 1991-1992 között a Vásárhelyi Hírek munkatársa, 1992-1993 között a Magyar Fórum olvasószerkesztője volt. 1995-1997 között az Irodalmi Társaságok Szövetségének ügyvezető elnöke, 1999-től a Magyar Jövő című folyóirat főmunkatársa volt.

1999-ben csatlakozott a Bács-Kiskun Megyei Költők és Írók Baráti Köréhez. Részt vett a „Népi Krónika” és a „Magyarország Jövője” című társadalomkritikai irodalmi folyóiratok szerkesztésében is.  

1955-től jelentek meg versei. Kecskeméten hunyt el 2006. október 13-án. 2009-ben Kecskemét városa emléktáblát helyezett el utolsó lakóhelyének falán, a Széchenyi sétány 6. szám alatt . 2017-ben Tiszaderzs közösségi házát és könyvtárát Hatvani Dánielről nevezték el.

Elismerései:

Forrás-díj (1970)
Radnóti-díj (1981)
A Művészeti Alap Irodalmi Díja (1987)
Tiszaderzs díszpolgára cím (2017) 

 Kötetei:

Üvegcserepek (1965)
Egy marék parázs : Buda Ferenc, Gál Farkas, Goór Imre, Hatvani Dániel versei (1968)
Egy példamutató nagyközség (197?)
20 év a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Tsz-ben (1970)
Szent Ivántól Felsőszentivánig : múlt és jelen egy bácskai faluban (1973)
Koronaakác / Hatvani Dániel. – Budapest : Szépirod. Kiadó, (1975). – 145, [3] p. – 19 cm.
Egyesült Lenin Mezőgazdasági Szövetkezet negyedszázada (1975)
A Kunszállási Alkotmány Mg Tsz negyedszázados története (1975)
Bizakodó Alföld (1976)
Rémi krónika : A Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet negyedszázad után (1976)
Füst száll fölfelé : Szociográfiai riportok, tanulmányok (1978)
Totemarc (1979)
Érték és írás : Tanulmányok, jegyzetek / Szekér Endre (1981)
Negyedszázad után a hartai Erdei Ferenc Tsz (1983)
Életutak a homokhátságon : Hatvani Dániel riportjai (1984)
Homokfolyam (1984)
Kalózlobogó (1985)
Erre csörög a dió : Kisregény (1989)
Vízalatti harangok : Szociográfiai riportok, tanulmányok, jegyzetek (1989)
Tehéncsöcs : Erotikus regény (1990)
Elnapolt újjászületés : [válogatott és új versek] (1996)
Végkielégítés : elbeszélések (1997)
Tilalomfák árnyékában : egy irodalmi főszerkesztő emlékirata (1997)
Egy bennszülött vallomásai (2006)

Ajánló verseiből, írásaiból:

Négyszemközt Buda Ferenccel : [Int.]
In: Petőfi népe. – 23. évf. 110. sz. (1968. máj. 12.), p. 6. Teljes szöveg

Jászszentlászlói tizenévesek.
In: Írószemmel / vál., bev. Nemes György . – [Budapest] : Kossuth, 1971. – p. 236-254.

A költő és a Kiskunság
In: Forrás. – 5. évf. Petőfi-különszám (1973), p. 44-48. Teljes szöveg

Való világ, Vízalatti harangok. 1. rész
In: Jászkunság. – 28. évf. 2. sz. (1982. jún.), p. 9-19. Teljes szöveg

Vízalatti harangok. 2. rész
In: Jászkunság. – 28. évf. 3. sz. (1982. szept.), p. 9-16. Teljes szöveg

A Kiskunság rajza Petőfi költészetében.
In: Petőfi Emlékhelyek Országos Találkozója / [szerk. Araczki László] . – Kiskőrös : Petőfi Sándor Társaság, 1987. – p. 31-41.

Parasztelődeink szerelmi élete : Diószegi Balázs rajzairól.
In: Forrás. – 20. évf. 9. sz. (1988. szept.), p. 96. Teljes szöveg

Közreműködésével létrejött kötetek:

Kecskemét (1972)
Kardom, keresztem (1974)
Forrás antológia : 1969-1979 (1979)
Várostalan falu : Szociográfia Fülöpszállásról (1980)
Európai diákdal : [versek 1974-1979] / Pintér Lajos (1981)
Szavak piacán : Négy fiatal költő (1981)
Történetek, események a kiskunmajsai Jonathán MGTSZ életéből (1985)
Hol a világ közepe? : Parasztvallomások a szerelemről / Vajda Mária (1988)

Róla szóló cikkek, írások:

Hatvani Dániel költő, főszerkesztő irodalmi munkássága : Bibliográfia (1982)

Bemutatjuk a Duna-Tisza közi írócsoportot / Pintér Lajos
In: Petőfi népe. – 37. évf. 50. sz. (1982. febr. 28.), p. 5. Teljes szöveg

Vidéki kiadók könyvei / Gyurácz Ferenc
In: Mozgó világ – 9. évf. 11. (1983. nov.), p. 41-45.
[A Forrás-könyvek sorozatban megjelent Szavak piacán című kötetről.]

„Sodorjon értelmes vihar” / Gazsó L. Ferenc, Zelei Miklós. – Fotók
In: Magyar hírlap. – 20. évf. 132. sz. (1987. jún. 6.), mell. p. 3. Teljes szöveg

Tudósítás faluról, paraszti életsorsról / Pécsi Györgyi
In: Napjaink. – 28. évf. 10. sz. (1989. okt.), p. 32-33.
Hatvani Dániel: Vízalatti harangok című kötetének ismertetője.

Hatvani Dániel kisvárosi történetei / Szekér Endre
In: Népszava. – 117. évf. 255. sz. (1989. okt. 28.), p. 8.

Hatvani Dániel verses kalózhajójában.
In: Erős várunk a vers : Esszék, tanulmányok / Szekér Endre ; [szerk. Füzi László]. – Kecskemét : Forrás Szerk., 1991. – (Forrás könyvek), p. 194-196.

Hatvani Kecskeméten : [Fotóhír].
In: Köztér. – 2. évf. 11. sz. (1999. nov.), p. 16. Teljes szöveg

Kecskemét irodalma és irodalmi élete 1945 után / Füzi László
In: Kecskemét irodalomtörténete / Orosz László, Füzi László . – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003

Arcképek : Hatvani Dániel / Füzi László
In: Kecskemét irodalomtörténete. – Kecskemét : Kecskeméti Lapok, 2003, p. 104-105.

„Öregségemre magamra maradtam” : Emlékezés Hatvani Dániellel, a Forrás volt főszerkesztőjével.
In: Kecskeméti lapok. – 100. évf. 39. sz. (2004. okt. 21.), Jelenvaló mell., p. 7.

Búcsú Hatvani Dánieltől / Füzi László
In: Forrás. – 38. évf. 12. sz. (2006. dec.), p. 126-128. Teljes szöveg

Megrabolt szőlőtőkék, „kiszervezett” mezőgazdaság / Ács Margit

In: Forrás. – 41. évf. 6. sz. (2009. jún.), p. 38-45. Teljes szöveg

Megérkezés : IV. rész / Füzi László
In: Forrás. – 44. évf. 1. sz. (2012. jan.), p. 17-46. Teljes szöveg

Egy főszerkesztő emlékezete : Emlékezés a 80 éve született Hatvani Dánielre / Pintér Lajos
In: Forrás. – 49. évf. 6. sz. (2017. jún.), p. 127-128. Teljes szöveg

Adatforrás :
Új magyar irodalmi lexikon .- 2 .- 771. p. Kecskeméti lapok .- 102. évf. 42. sz. (2006. nov. 23.), p. 2. Üzen a homok .- Kecskemét, 2008.- 72. p.

Megszakítás