Skip to content Skip to footer

70 év – 70 gondolat

70 éves a megyei könyvtári rendszer

Könyvvé leszünk mind, akik könyvből vétettünk, könyvvel vétkeztünk , könyvhöz megtértünk – üres lapok kemény kötésben.” (Kovács András Ferenc)

“Olvass, és a világ hűséges kiskutya módjára hever lábaid elé, vagy told félre a könyveket, ám akkor soha nem tudod meg, miért vicsorog rád. “

(Böszörményi Gyula)

A könyvet éppolyan elmélyedően, tartózkodóan kell olvasni, mint ahogy íródik.” (Henry David Thoreau)

“Semmi sem jellemző annyira a nyelvre, mint sajátos hangzása. Olyan ez, mint a virág illata, a bor zamata, a zománc, az opál tüze. Megismerni róla a nyelvet már messziről, mikor a szót még nem is értjük.” (Kodály Zoltán)

A könyvnek az a jó, ha olvassák. A könyv olyan jelekből áll, amelyek további jelekről szólnak, azok a jelek pedig a dolgokról beszélnek. Ha szem nem olvassa, a könyv jeleiből nem lesznek fogalmak, vagyis a könyv néma.” (Umberto Eco)

„– Fogadj el tőlem még egy tanácsot – fogta meg unokája kezét.
– Ne fald a könyveket! Inkább óvatosan, türelemmel ízlelgesd a betűket. Mert ha túl gyorsan habzsolod a sorokat, lehet, hogy nem tud majd gyökeret ereszteni egy bölcs, fontos gondolat.” (Palotás Petra)

„Hogyan lehetséges, hogy a száraz, fehér papíron sorakozó fekete betűk élettel teli, valóságos érzésekké változnak, szaguk, hangjuk és hangulatuk lesz?” (Hilde Østby)

„Azt hiszem, csak olyan könyveket szabad olvasnunk, amelyek mardosnak és furdalnak. Ha az olvasott könyv nem sóz egy jót a fejünkre, hogy ébredjünk, minek azt akkor egyáltalán kézbe venni?” (Franz Kafka)

„A könyvekben olyan igazságokat találsz, amelyeket barátaid nem mertek elmondani.” (Démokritosz)

„Mindenki azt a sorsot akarja olvasni, amit él, és ahhoz a sorshoz akar valamit hozzászedni abból, amit olvas.”

(Háy János)

„Az író, ha ad magára, nem ír meg akármit.” (Bodor Ádám)

„Azok a könyvek, melyek könyvtárad polcain szunnyadnak, még nem készek, vázlatosak, magukban semmi értelmük. Ahhoz, hogy értelmet kapjanak, te kellesz, olvasó.” (Kosztolányi Dezső)

„Könyvolvasásainknak csak akkor van értelme, ha legalább még egyszer annyit gondolkodunk is azon, mint amennyit olvastunk.” (Árkossy Károly)

„Az olvasnivaló az olvasóra kell hogy hasson – az teljesen mellékes, hogy az író munka közben mikor milyen hatások alatt áll éppen.” (Závada Pál)

„A legjobb könyvek azt mondják el az embernek, amit már tud.” (George Orwell)

„Annak, hogy a jót olvassuk, feltétele, hogy ne olvassunk rosszat. Mert az élet rövid, az idő és az erők korlátoltak.” (Arthur Schopenhauer)

„Egyetlen előnye a könyvnek, hogy előre meg lehet nézni a végét, és akkor el se kell olvasni az egészet.” (Csányi Vilmos)

„Mindig az igazságot kell írni… Ez az írói igazság: hűség a látomáshoz. Minden más csak híradás, beszámoló lehet.” (Márai Sándor)

„Az olyan ember, aki könyvet olvas, soha sincs egyedül.”

(Carlo Goldoni)

„Ahány jó könyvet olvastam, annyi életet élhettem a sajátomon kívül. Ilyen alapon az olvasás sokéletűvé teszi az embert, ami szinte már halhatatlanság.” (Vámos Miklós)

„Ahányan elolvasnak egy regényt, az annyiféle művé válik, hiszen mindenki hozzáteszi a maga emlékeit, egyéniségét, képzeletét. Az olvasók társszerzők – szerencsére a honoráriumból nem kérnek, sőt, pénzt adnak a könyvekért. Isten, jól találtad ezt ki, köszönöm szépen.” (Vámos Miklós)

„Azt hiszik, hogy a könyv arra való, hogy az ember a tartalmát belepréselje a fejébe. Nézetem szerint a fej gondolkodásra való. A könyv pedig arra, hogy ne kelljen mindent fejben tartani.” (Szent-Györgyi Albert)

„Aki könyvet olvas, maga idézi fel a látványt, maga teremti meg a hangokat, maga alkotja meg a mozdulatokat, az arcvonásokat, az érzelmeket. Maga alkot meg mindent, ami több a puszta szónál. És aki a legcsekélyebb örömét leli az alkotásban, annak olyasvalamit nyújt a könyv, amit a televízió soha.” (Isaac Asimov)

„Az olvasás – ha élvezetet okoz – segít élni. Átélni és túlélni is.” (Vekerdy Tamás)

„Az olvasó megszokta, hogy a legfájdalmasabb kérdéseket felvető művek végén is lel valami útmutatást vagy ajánlatot a megoldásra, amely fölvert lelkiismeretét megnyugtassa, ha csak annyira is, hogy még sincs veszve minden, mert lám, ha akadt, aki felfedezte a bajt, lesznek, akik meg is gyógyítják.” (Illyés Gyula)

„Hazára minden embernek szüksége van… az embernek olyan haza kell, ahol talaj, munka, barátság, pihenés és szellemi befogadóképesség egyetlen természetes, kiegyensúlyozott és rendezett egészet, sajátos és egyéni világmindenséget alkot. A haza legjobb meghatározása: a könyvtár.”

(Esterházy Péter)

„Ha össze akarsz jönni valakivel, menj el egy főiskolára. Ha tanulni akarsz, menj egy könyvtárba.” (Frank Zappa)

„Az internet a világ legnagyobb könyvtára. Csak az a baj, hogy a könyvek mind a földön hevernek benne.” (John Allen Paulos)

„Egy regény, egy film vagy egy műalkotás ösztönös tudást és meglátást is tartalmaz, és az olvasás küldetése, hogy kihámozza belőle ezt a tudást.” (Karl Ove Knausgård)

„Az embernek szüksége van könyvekre, az éltető levegőt jelentik” (Charlotte Wood)

Légy könyörtelen, melegszívű és őszinte. Ez minden jó könyv hármas aranyszabálya.”
(Jón Kalman Stefánsson)

„Ha az emberek ugyanazokat a könyveket olvasnák, ugyanabban a világban élnének.”
(Olga Tokarczuk)

“Ha jól belegondolsz, el kell ismerned, hogy a világ minden története alapjában véve csupán néhány betűből áll. A betűk mindig ugyanazok, csak az összeállításuk változik. A betűkből szavak állnak elő, a szavakból mondatok, a mondatokból fejezetek, és a fejezetekből történetek.” (Michael Ende)

“Talán egy könyvben vagyok egy betű. Talán egy szó. Talán egy költemény. Mit tudom én. Csak azt tudom, hogy nagyon szomorú lehet az a mondat, mit kiolvas belőlem valaki, ha letette a tollat. ” (Wass Albert)

“Én mindig először megszagolom a könyvet, beszívom a képeket és a betűket, aztán úgy érzem: én vagyok a mese és a könyv az olvasó.” (Ágai Ágnes)

“Szeretem a könyvet, mert holt betűiben benne van minden, ami elmúlt, és minden, ami lesz.”

(Fekete István)

“Nem is veszi észre, a ceruza szánt és telnek a papírok, szürke betűk sorakoznak és valamennyi őriz egy-egy szinte feledett napsugarat, mondatok sorakoznak és bennük lüktet egy eltékozolt nyár, ívek telnek meg rejtett tűzzel, rajtuk ég és lázad és tombol és sajog egy szomorú ember ifjúsága.” (Wass Albert)

“Üres volt az egész, mint valami notesz. Csak az első lapjára volt ráírva az édesapám szép öreges betűivel ez az egy sor: – Sose kívánj több földet, mint amennyit meg bírsz szántani! Azóta sohase tettem be a könyvtáramba könyvet olvasatlan.” (Móra Ferenc)

“Egyes szavak elegánsak, mások megsebeznek és elpusztítanak, de mindegyiket ugyanazokkal a betűkkel írjuk.” (Paulo Coelho)

“Azt szeretném tudni (…), mi is van egy ilyen könyvben, amíg csukva van… mert ha kinyitom, egyszerre előttem áll egy egész történet. El kell olvasni, hogy átélhessük.” (Michael Ende)

“Nincs szebb könyv szívnél s léleknél. Mert ki azokban nem találja a hangot, mely érzelmeinek mélységet, vágyainak szárnyat, szavainak tartalmat nyújthat, hiába keresgélné a nyomtatott betűkben.” (Vámos Miklós)

“Mindig az írásukból ismerhetjük meg legjobban az embereket. A szó elkápráztat és becsap, mert az arc is játszik hozzá, mert szájról száll a szó, és a száj vonz, és a szem elkábít. De a fekete betű a fehér papíron, az maga a meztelen lélek.” (Guy de Maupassant)

“A betű kulcsa a szellemi kincstárnak.” (Gárdonyi Géza)

Nagyobb csodát nem tudok elképzelni, mint hogy a fehér papíron a fekete betűk megelevenednek. Megindul a fejében a képzeletmozi. Az olvasás a legfontosabb.”

(Csukás István)

“Szinte érzéki vágyam van a magyar betűre. Beleharapnék Móricz Zsiga ízes magyar mondataiba, micsoda édes szájízt csinálnak Gelléri Andor tündéri elbeszélései! Kodolányi archaikus, régi szavak szálaiból szőtt nyelvét is élvezettel tapintanám, mint a vevő a legfinomabb szövetet.” (Keszei István)

“Néha egy szó segítene, de nem kapom meg. Vagy azért, mert nem figyelnek rám, vagy azért, mert nem is sejtik, hogy hiányzik nekem, vagy azért, mert nem tudják, mi az a szó, ami feloldja a bajomat.” (Müller Péter)

Az az ember, aki nem olvas könyvet, semmiben sem különbözik attól az embertől, aki nem tud olvasni.” (Mark Twain)

“A megfelelő szó megteszi hatását, de soha egyetlen szó sem lehet olyan hatásos, mint egy jól időzített szünet.” (Mark Twain)

“A mondott szó üres beszéd; az érzett szó az igazi.” (Jókai Mór)

“A nyelv titokzatos dolog. Nemcsak a beszéd, a szó közöl, többet mond olykor a szem, egy félbehagyott kézmozdulat.” (Pilinszky János)

„ Az írás annyit tesz, mint magunkat olvasni. ” Max Frisch

“A szó is lehet tett. A szó is hagy nyomot.”

(Dénes Zsófia)

“Egy szó is lehet locsogás, s ezer oldal maga a tömörség.” (Abody Béla)

“A kiejtett szó gyakran olyan, mint az eldobott kő, többet vissza nem fogható, és a repülés irányán már változtatni nem lehet.” (Móricz Zsigmond)

“Az önmagunknak adott szó annyit jelent, hogy szerződést kötöttünk jellemünkkel, mely nem változik, s ezért a vele kötött szerződést sincs módunk megváltoztatni.” (Márai Sándor)

“A versbe öltöztetett szó részben már maga is muzsika.” (Pjotr Iljics Csajkovszkij)

“Ön, mint író, nagy előnyben van másokkal szemben (…). Az írott szó erejével könnyíthet a lelkén. A tollával hatalma van az ellenségei fölött.” (Agatha Christie)

“A szó összeköti a látható nyomot a láthatatlan dologgal, a hiányzó dologgal, a vágyott vagy félt dologgal, akár egy szakadék fölé függesztett, törékeny szükséghíd.” (Italo Calvino)

“A szó a lét igazi szövege; az egész történet valódi tartalma és értelme és megfejtése.” (Hamvas Béla)

“Minden szó hangjegy, és a vers, létünk dalához néma partitúra.” (Tóth Krisztina)

“Az országoknak megvan a maguk válsága, mint a hegyeknek megvan a maguk tele. Egy túl hangosan mondott szó néha lavinát okoz.” (Victor Hugo)

“Az emberi szó a legtartósabb anyag. Ha egy költő az ő legfutólagosabb érzését neki kellőképpen megfelelő szavakban testesítette meg, akkor az évezredeken át él ezekben, s minden fogékony olvasóban új életre kél.” (Arthur Schopenhauer)

“Szó az ember ékessége, csakis a szó teszi emberhez méltóvá az életet.”

(Thomas Mann)

“Egy szerzőt emberként a könyvéből ismerhetünk meg a legkönnyebben, hiszen ott minden hatások még erősebben is tartósabban érvényesülnek: s egy önéletírásban színlelni oly nehéz, hogy talán nincs is egyetlen ilyen önéletrajz se, amelyik egészében igazabb ne volna, mint bármi más írott história.” (Arthur Schopenhauer)

“Légy könyörtelen, melegszívű és őszinte. Ez minden jó könyv hármas aranyszabálya.”
(Jón Kalman Stefánsson)

“Ha az emberek ugyanazokat a könyveket olvasnák, ugyanabban a világban élnének.”
(Olga Tokarczuk)

“Mihelyt a gyermek beszélni tud, elérkezett az ideje annak, hogy olvasni tanuljon.” (John Locke)

“Az olvasás az aktív fantáziánkat fejleszti; merőben más képességeinket mozgósítja, mint a ránk erőltetett képekkel dolgozó, bennünket passzivitásra kényszerítő vizuális műfajok.” (Spiró György)

“A rendszeres és meghatározott olvasás hasznosabb, de a széjjel szórt, és különböző dolgok olvasása mulatságosabb.” (Grassalkovich Antal)

“Olvasni annyi, mint táplálkozni.” (Victor Hugo)

Megszakítás